Illegális bevándorlás - Kutatóintézet: összefügg a németországi "szupervasárnap" eredménye a menekültválsággal

Berlin - Németországban nagy jelentősége volt a menekültválságnak a vasárnapi tartományi (Landtag-) választásokon, a "szupervasárnap" eredményei azonban csak az első pillantásra tűnnek a Merkel-kormány menekültpolitikája elleni népszavazásnak - írta az urnazárás után kiadott elemzésében a Választási Kutatócsoport (Forschungsgruppe Wahlen) nevű mannheimi intézet, amely szerint Angela Merkel kancellár bírálata nem használt az általa vezetett Kereszténydemokrata Unió (CDU) ellenzékből indult listavezetőinek, és az eredmények azt mutatják, hogy továbbra is csak "középről" lehet választást nyerni Németországban.

Az egyszerre három tartományban rendezett Landtag-választás az Alternatíva Németországnak (AfD) előretörését hozta, de a párt elutasítottsága jóval nagyobb a támogatottságánál. Mindhárom tartományban - Baden-Württemberg, Rajna-vidék-Pfalz, Szász-Anhalt - a szavazók "nagyon nagy többsége nagyon határozottan elutasítja" a szövetségi kormány menekültpolitikájának bírálatára építő pártot.

Az AfD abból profitál, hogy a Merkel-féle menekültpolitika "érzelmekkel erősen átitatott" ellenzőit össze tudja fogni, de a választási gyűléseiken hangoztatott jelszó, miszerint "mi vagyunk a nép", korántsem írja le pontosan ezt a tiltakozó mozgalmat - olvasható az elemzésben.

Baden-Württembergben a CDU Guido Wolf vezetésével igyekezett ellenzékből indulva megszerezni a kormányalakítási felhatalmazást jelentő első helyet a Landtag-választáson. Rajna-vidék-Pfalzban Julia Klöckner próbálkozott ugyanezzel. A kampányban mindketten a berlini vezetés válságkezelő törekvéseinek kiigazítását sürgették, februárban egy közös nyilatkozatot is kiadtak, amelyben nemzeti szintű intézkedéseket javasoltak a menekülthullám csillapítására.

A mannheimi kutatóintézet adatai szerint ez nem volt szerencsés taktika. A CDU-szavazók többsége mindkét tartományban úgy vélte, hogy a listavezető eljárása "nem fair" a pártelnök-kancellárral szemben, Julia Klöckner esetében a bázis csaknem kétharmada, 61 százaléka vette rossz néven az elszakadást a Merkel-féle menekültpolitikai vonalvezetéstől.

A két nyugati tartományban eleve kiugróan magas a kancellár menekültpolitikájának támogatottsága, Baden-Württembergben a lakosság 55 százaléka szerint Angela Merkel jól teljesít a menekültügy területén, Rajna-vidék-Pflazban pedig 60 százalék vélekedik így a Forschungsgruppe Wahlen felmérése szerint.

Guido Wolf és Julia Klöckner manőverezése azt mutatja, hogy "aki a néppártokban túlságosan a szélek felé kacsintgat, mint most a CDU listavezetői Baden-Württembergben és Rajna-vidék-Pfalzban a Merkeltől való leválással, az középen veszít, és nem tud választást nyerni" - áll az elemzésben.

A CDU támogatottsága mindkét tartományban visszaesett, és végül Baden-Württembergben a Merkel-féle menekültpolitika elkötelezett támogatójaként számon tartott Winfried Kretschmann miniszterelnök győzelemre vezette pártját, a Zöldeket, Rajna-vidék Pfalzban pedig a szociáldemokraták (SPD) nyertek Malu Dreyer kormányfő vezetésével, aki ugyancsak kiállt Angela Merkel politikája mellett.

Az ország keleti felén, a volt NDK területén fekvő Szász-Anhaltban más volt a kiinduló helyzet, a mannheimi intézet kutatása alapján a tartomány választójogú népességének relatív többsége, 49 százalék szerint Angela Merkel rosszul teljesít a menekültpolitikában, több mint 50 százaléka szerint pedig Szász-Anhalt nincs felkészülve a jövő kihívásaira, és míg országos szinten a lakosság 11 százaléka véli úgy, hogy rossz a személyes anyagi helyzete, a tartományban 23 százalék ez az arány. Az AfD teljes mértékben ki tudta használni ezt az elégedetlenséget, a vasárnap esti részeredmények szerint története eddigi legnagyobb sikerét elérve a szavazatok 23-24 százalékát szerezhette meg.

A CDU ugyan gyengült, de az első helyen végzett, ez azonban a mannheimi kutatóintézet szerint nem elsősorban annak tulajdonítható, hogy Reiner Haseloff miniszterelnök az elsők között kezdte bírálni Angela Merkel menekültpolitikáját, hanem inkább annak, hogy a választók 62 százaléka jónak ítélte az előző öt évben végzett munkáját, míg kihívói elég "színtelenek" voltak.

- MTI -