Lízingkonferencia – AM-államtitkár: az uniós agrárkifizetések végrehajtási szabályai bonyolultabbá válhatnak

Budapest – Az Európai Unió 2021-2027 közötti Közös Agrárpolitikájában (KAP) az uniós kifizetések szerkezete nem, viszont az igénybevételi, valamint a végrehajtási szabályok várhatóan bonyolultabbá válnak – mondta Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára csütörtökön Balatonfüreden, a Magyar Lízingszövetség Lízing Szakmai Napok című rendezvényén.

Magyarország érdeke, hogy a tervek szerint 2021-től életbe lépő új uniós agrártámogatási rendszerben a kiszámíthatóság megmaradjon, a már megtanult, működőképes konstrukciók a lehető legnagyobb mértékben fennmaradjanak – emelte ki Feldman Zsolt.

Ehhez, a bizottsági javaslat szerint a jelenlegi uniós költségvetési ciklusénál alacsonyabb összeg, folyó áron évente mintegy 1,2 milliárd euró állna Magyarország rendelkezésére – mondta.

Kedvezőnek nevezte ugyanakkor a banki finanszírozás szempontjából, hogy a közvetlen termelői jövedelemtámogatások szerkezete alapvetően várhatóan nem változik, a támogatási összegek alappillére 2020 után a fenntarthatósági alap jövedelemtámogatás lesz.

Feldman Zsolt elmondta: Az Európai Bizottság javaslata egyelőre sok változást tartalmaz, lényegében sokkal több elvárást fogalmaz meg kevesebb pénzért, és nincs meg benne az összhang a támogatások mértéke és a kötelezettségek között. A bizottsági javaslat szerint a KAP, úgynevezett többéves pénzügyi kerete 324,4 milliárd euróra rúgna 2021 és 2027 között, ami 16,5 százalékkal csökkenne a 2014-2020-as időszak 388,3 milliárd eurós összegével szemben. Az Agrárminisztérium szakértői intenzív tárgyalásokat folytatnak más tagállamokkal, hogy a mostani a javaslatban szereplőnél kedvezőbb feltételekkel kezdjék meg el a következő uniós költségvetési ciklust – jelezte. Feldman Zsolt kifejtette: az agrárfinanszírozás szempontjából kedvező, hogy a közvetlen termelői jövedelemtámogatások szerkezete alapvetően nem változik majd az új rendszerben.

Az AM államtitkára emlékeztetett, hogy a magyar mezőgazdaság teljesítménye 2010 óta folyó áron 50 százalékkal, változatlan áron 25 százalékkal bővült, ami európai szinten is kiemelkedő eredmény.

Feldman Zsolt szerint a magyar agrárgazdaság egyik nagy problémáját jelenti a generációváltás, a magyar termelők átlagéletkora 56 év, miközben a 30 év alatti gazdák aránya mindössze 6 százalékot ér el. Hozzátette: ez azért válhat fontossá, mert az új uniós agrártámogatási rendszerben egyebek mellett a fiatal gazdák is forráshoz juthatnak. Arról is szólt, hogy az új agrártámogatási rendszerben a kiemelt célok közé tartozik a versenyképesség növelése, a klímaváltozás elleni fellépés, a környezetvédelem, a modernizáció, az élelmiszer- és egészségvédelem, a biodiverzitás megőrzése.

A rendezvényen Nyikos Katalin, a Magyar Lízingszövetség elnöke azt mondta: látszik, hogy a gazdaság jól teljesít, a GDP lendületesen nő, a beruházásoknál is látványos, kétszámjegyű a bővülés, ez pedig a lízingpiacnak is lökést adott.

Kiemelte: a lízingpiac teljesítményét legjobban mutató finanszírozott összeg az idei második negyedév végén 329 milliárd forintot tett ki, ez 18 százalékos növekedésnek felel még éves szinten, ami meghaladja az első negyedévben elért 16 százalékos bővülést, és az európai piacon leginkább jellemző, egyszámjegyű fejlődést is jóval meghaladja. A fogyasztói bizalom visszatért, a magánszemélyek is sok új autót vásároltak, és nyitottak a lízingfinanszírozásra.

Nyikos Katalin kiemelte: jelentős előrelépés történt az építőiparban, köszönhetően az infrastrukturális fejlesztéseknek és lakásépítéseknek, egyre korszerűbb építőipari gépekkel váltják le az elavult berendezéseket.

A lízingszövetség elnöke szerint a járműfinanszírozás, az eszközfinanszírozás tovább bővül a következő időszakban is, részben a kis- és középvállalkozásoknak köszönhetően.

A lízingpiaci konferencián Nyikos Katalin előadása után ünnepélyes keretek között együttműködési megállapodást kötött a magyar exportőröket és exportáló beszállítókat különböző kedvezményes finanszírozási konstrukciókkal segítő EXIM a Magyar Lízingszövetség kilenc tagvállalatával.

Jákli Gergely, az EXIM vezérigazgatója hangsúlyozta: az exportban érintett vállalatoknak biztosítanak különböző finanszírozási konstrukciókat, a bank tevékenységének fókuszában a kis- és középvállalkozások állnak.

Az EXIM vezérigazgatója jelezte: a “Jövő exportőrei hitelprogram” a pénzügyi intézmények részére kínál hitel- és lízingkonstrukciót, amelyet az EXIM az európai uniós és magyar támogatási jogszabályok alapján nyújt. A program célja, hogy a magyar cégek nemzetközi versenyképessége javuljon, segítse azok exportpiacra jutását. Jákli Gergely elmondta: az EXIM-nél a lízingkonstrukciók állománya megközelíti a 38 milliárd forintot, ezen belül a kkv-khoz köthető állomány 20,9 milliárd forintot ér el. A kkv-k kiemelt szerepét jelzi, hogy 1238 eximes lízingügylet több mint 80 százaléka mögött áll kis- és középvállalkozás.

A konferencián az osztrák lízingszövetség két vezetője, Klaus Klampfl alelnök és Wolfgang Steinmann főtitkár elmondta: Ausztriában is lendületesen bővül a lízingpiac, 2017-ben csaknem 7 milliárd eurót tett ki az új szerződések összértéke, ami 7,4 százalékos növekedést jelentett.

– MTI –



Sporthírek