Lisztharmatos fertőzés, monília, szürkerothadás, rovarok

Munka a földeken
Munka a földeken - © Fotó: Derencsényi István
Hajdú-Bihar – Az évszaknak megfelelő nyári meleggel, de száraz időjárással folytatódott a július.

A hónap második hetében szórványosan alakult csak ki csapadék, amely kedvezett az aratásnak, de többfelé erősödtek a szárazság jelei Kelet-Magyarországon.

Míg az ország nyugati felét kiadós csapadék öntözte az elmúlt héten és gyakran volt felhős az idő, a Tiszántúl északi felében erősödő anticiklon, leszálló légáramlás alakította az időjárást. Eleinte egy átvonuló hidegörvényből még kialakultak szórványos záporok, zivatarok, majd szárazra és naposra fordult az idő. A gyakran megerősödő széllel a kontinens belsejéből érkezett a száraz levegő, ez biztosította a gyér felhőzetet és az átlagosnál 10-15 százalékkal magasabb napfényes óraszámot. A légnedvesség napi középértéke már rendre 60 százalék közelében alakult, minimuma pedig 40 százalék körül állt be a legmelegebb délutáni órákban.

Eső kis körzetekben

A hőmérséklet megfelelt az ilyenkor szokásosnak, 12-17 fokos legalacsonyabb napi értékek mellett általában 25-30°C között tetőzött. A hét középhőmérséklete 21,5-22,5°C között alakult, mely a sokéves átlagot csupán 0,5-1 fokkal haladta meg.

grcKattintásra nagyobb méretben

A száraz, mérsékelten meleg idő optimális körülményeket biztosított a betakarítási munkákhoz, minőségromlás nélkül volt végezhető a gabonák aratása, a kajszi és a korai őszibarack, a szilva és a bogyósok, a zöldségfélék szedése, valamint a csemegekukorica is késedelem nélkül kerülhetett a feldolgozókba. Csak a kisebb körzetekben, lokálisan, csupán egy-egy napon előforduló záporok, zivatarok nyomán fogadta a munkagépeket nedves, felázott talaj. A térség túlnyomó részén száraz, jól járható maradt a felszín, hiszen csapadék csak szórványosan fordult elő, területi átlaga az 5 millimétert sem érte el Hajdú-Bihar megyében.

Nagy a vízhiány

Ezúttal is voltak azonban olyan körzetek, ahol rövid idő alatt 20-30 milliméter csapadék zúdult alá, míg néhány száz méterrel távolabb nyomcsapadékot sem mértek. Így összességében tovább száradtak talajaink, nagy területen nőtt ismét 100-120 milliméter fölé az 1 méter mélységű talajszelvény vízhiánya. A jelentős öntözési igény mellett a növényvédőknek is akadt dolga: a száraz idő ugyan egyre kevésbé kedvezett a peronoszpórafélék terjedésének, azonban a lisztharmatos fertőzés, valamint a gyümölcsöt károsító monília és szürkerothadás mellett a rovarkártevőket is ajánlatos volt kordában tartani. A beavatkozásokat azonban sok esetben késleltette a megerősödő szél.

– Debreceni Egyetem – AKIT DTTI Agrometeorológiai és Agroökológiai Monitoring központ –