Lezárták Belgiumban az évtizedek óta belpolitikai nehézségeket okozó brüsszeli választókerület ügyét
A Brüsszel-Halle-Vilvoorde (BHV) néven emlegetett, vegyes lakosságú választókerület helyzete az utóbbi évtizedekben folyamatos feszültséget okozott az országalkotó két nemzetiség között. Hosszú ideje részben emiatt nem sikerült tartósan életképes kormányprogramot alkotni, a legutóbbi választás után már-már úgy tűnt, hogy a zsákutcából nincs is kiút.
Brüsszel maga kétnyelvű, és ott akár vallon, akár flamand pártra is lehet szavazni. Általános szabály szerint azonban Flandriában csak flamand, Vallóniában csak vallon pártok közül választhatnak a lakosok – kivéve a flamand területen fekvő, de többségében franciaajkú BHV kerületet, ahol eddig bármely párt képviselőre lehetett voksolni.
A mostani döntés szerint a választókerületről leválasztják a flamand többségű részeket, de az ott lakó franciaajkúak számos kompenzációs lehetőséghez jutnak, köztük a nyelvhasználat széles körű biztosításához. Azon a hat településen pedig, amelyeket leválasztottak ugyan, de továbbra is vallon többségűek, lehetőséget biztosítottak arra, hogy válasszanak a pártlisták között.
A reform alapelemeiről egyébként már a jelenlegi miniszterelnök, Elio Di Rupo kormányának tavalyi megalakulásakor megállapodtak, a jogszabályalkotással tettek pontot a folyamat végére. A parlamenti voksolás mindazonáltal nem volt előre borítékolható: a legutóbbi választási győztes flamand nacionalista párt így is a megállapodás ellen voksolt, úgy vélve, hogy a többi flamand párt túlságosan nagy engedményeket tett a franciaajkú erőknek.
Nem véletlen, hogy a belga parlament még a nyári szünet előtt sietett lezárni ezt a kérdést, hiszen ősszel helyhatósági választásokat tartanak az országban.
A brüsszeli választókerületről szóló megállapodás utat nyit ahhoz, hogy megkezdődhessenek az egyeztetések az államreform további fontos elemeiről, mindenekelőtt az államalkotó régiók közti forrás- és hatáskörmegosztásról.
- MTI -
