Léptek az esőben

Léptek az esőben
© Illusztráció: Molnár Péter
Olyan vegyes kis nyarunk van, de majd kialakul. Az ügyfél, a beteg, a vevő vagy rászoruló elindult a szomszéd utcában lévő gyógyszertárba, hogy megoldja szorult helyzetét. Az altatója – vagy nyugtatója – elfogyott és szeretett volna immár annak a segítségével este álomra szenderülni. Ó, hát süt a nap. Legfeljebb imitt-amott fodrozódtak felhők az égen, de – mint említettem – a legközelebbi patika olyan közel volt a lakásukhoz, hogy közelebb nem is lehetett volna. Réti János írása.

Tehát recept a kézbe és irány a gyógyszertár! Csakhogy időközben, ráadásul hirtelen, a vegyes kis nyár gondolt egyet, és szitált egy kis esőt. Annyi éppen, hogy altatóra vágyó ügyfelünket elkísérje a patika bejáratáig és ezenközben kissé megáztassa a receptet. Na nem úgy, hogy csavarni lehessen belőle a vizet, csak olyan tessék-lássék mértékben. Annyira azért igen, hogy a víz látható legyen a papíron. Az ügyfél, a vevő(jelölt) ezt mondta is a kedves platinaszőke hölgynek, aki kiszolgálhatta volna. De nem tette. Helyette barátságtalan hangon azt mondta, hogy az – mármint a recept – tiszta víz, arra ő nem ad ki semmit! Vásárló megnézi a vényt és megállapítja, hogy tényleg vizes és így, dolga végezetlenül elhagyta az üzletet. A morfondírozásra az adott okot neki, hogy a recept olvasható volt, csak vizes kicsit. A felírt gyógyszer minden paramétere jól olvashatóan látszott, bár a csontszáraz vények versenyében nem indulhatott volna. Sebaj, a kedves hölgy majd mondani fogja, hogy megoldjuk, majd itt a pulton szárad egy kicsit, de vigye a gyógyszert! Nem mondta, hagyta hogy a kuncsaft megszégyenülten távozzon a receptjével és majd jöjjön vissza száraz időben száraz recepttel. Nem, ilyen bonyodalmak nem álltak elő, maradt tehát a nehezen elalvásos este a majdani megszáradásig. Ügyfél csak azt nem értette, hogy ha valaki tud, illetve tudna segíteni a másikon, akkor miért nem segít? Miért hagyja álldogálni, kezében az eső áztatta recepttel? Mert ilyenek vagyunk? Mert ilyen a világ? Pedig ha nem tanulunk meg segíteni egymáson, rajtunk sem fog segíteni senki. És akkor nézhetjük!

– Réti János –








hirdetés