Lengyel közmédia: a lengyel elnök aláírta a kis médiatörvényt

Akt.:
Varsó – Andrzej Duda elnök – miután áttanulmányozta a hivatalába befutott összes véleményt – aláírta a lengyel médiatörvény módosítását – jelentette be a lengyel államfői hivatal vezetője csütörtökön; az éles bel- és külföldi bírálatokat kiváltó, kis médiatörvénynek nevezett jogszabály a lengyel közmédiareform első fázisa.

A törvénymódosítást az óév végén a Jog és Igazságosság (PiS) párt többségi szavazataival és néhány ellenzéki képviselő támogatásával hagyta jóvá a lengyel parlament. “Az államfő számára is fontos, hogy a közmédia betöltse küldetését, sokszínű, objektív és hiteles legyen” – magyarázta az államfői hivatal vezetője, Malgorzata Sadurska az elnök döntését, hozzátéve, hogy a lengyel közmédia jelenleg nem teljesíti ezeket a követelményeket. “Azt észleljük, hogy az objektív tájékoztatást nagyon gyakran szubjektív újságírói vélemény helyettesíti” – fejtette ki. Sadurska szerint a törvénymódosítás jóváhagyásával Andrzej Duda “esélyt adott a parlamentnek, hogy olyan jogszabályokat dolgozzon ki, melyek a jövőben a közmédia, a nemzeti média objektivitását és hitelességét biztosítják”.

A kis médiatörvény azonnali hatállyal megszünteti a közszolgálati rádió és televízió jelenlegi vezetésének mandátumát, megvonja az országos rádió- és televíziótanácstól (KRRiT) azt a jogot, hogy nyilvános pályázaton válassza ki a közmédia és a felügyelőbizottságok vezetőit, a kinevezés jogát átmenetileg – június végéig – a kincstárügyi miniszterhez rendeli, és hétről három főre csökkenti a közszolgálati televízió (TVP), a közszolgálati rádió (PR), valamint a regionális tévé- és rádiócsatornák felügyelőbizottságainak létszámát.

A közmédia vezetésében történő személycseréket 1992 óta több törvénymódosítás is lehetővé tette, a kis médiatörvény azonban már a parlamenti tárgyalások során az egyes uniós tisztségviselők, valamint a nemzetközi újságírószervezetek tiltakozását váltotta ki. Szerintük a kormánypárt valódi célja a közmédia feletti állami felügyelet megerősítése.

Emellett kedden Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács főtitkára levelet küldött Andrzej Dudának, amelyben azt kérte tőle, hogy ne írja alá a törvénymódosítást, amíg bizonyossá nem válik, hogy annak rendelkezései összhangban vannak az emberi jogok európai egyezményével.

A Lengyel Újságíró Szövetség (SDP) ezzel szemben a kis médiatörvény felsőházi jóváhagyása napján nyilatkozatot adott ki, mely – kifogásolva a “nézetpluralizmus” utóbbi években jellemző hiányát a közmédiában – “a sokszínű és szabályos társadalmi vitát elősegítő, radikális átalakítást” szorgalmazta. Krzysztof Skowronski, az SDP elnöke szerdán a TV Republika konzervatív hírtelevízióban elmondta: a nyugati sajtó és az európai politikusok “komprommitálják magukat”, támadva a demokratikusan megválaszott lengyel kormány lépéseit. Rámutatott: különösen a német újságírók és politikusok foglalkoznak Lengyelországgal, “ahelyett, hogy alaposan tájékoztassák saját társadalmukat a kölni és hamburgi tömeges szexuális és rablótámadásokról”.

A lengyel ellenzéki politikusok csütörtökön, az államfői jóváhagyás bejelentését követően élesen bírálták a kis médiatörvényt. A Polgári Platform (PO) nevében nyilatkozó Malgorzata Kidawa-Blonska, a parlamenti házelnök-helyettese “a közmédia megtámadásának” minősítette ezt, és úgy vélte: a közmédiát ezentúl “egy párt sajátítja ki”. A Nowoczesna párt nevében nyilatkozó egyik képviselő úgy látta: a kis médiatörvény “rossz irányba mutat”, a közmédia “a kormány szócsövévé válik”.

A kis médiatörvény a kihirdetését követő napon – az átmeneti időszak, az úgynevezett vacatio legis mellőzésével – lép majd hatályba, sajtóértesülések szerint már pénteken.

Az egész közmédiareformra irányuló törvény tervezete az utóbbi napokban szivárgott ki a lengyel sajtóban. Ennek értelmében az eddig kereskedelmi alapon működő lengyel közmédiát közhasznú állami társaságokként működő “nemzeti médiává” alakítanák át, amelynek tevékenységét egy új testület, a Nemzeti Médiatanács felügyelné.

– MTI –








hirdetés