Lelki terror a virtuális térben

Akt.:
Lelki terror a virtuális térben
© Illusztráció
Debrecen – Hazánkban is történt már öngyilkosság az online bántalmazás miatt.

Talán nem túlzás azt állítani, hogy az internettel egy időben megjelentek a gyűlölködő hozzászólások is, hiszen egy olyan virtuális világ jött létre az emberek számára, ahol anélkül mondhatnak véleményt, hogy felvállalják az arcukat, illetve látnák a másik reakcióját. Természetesen vannak olyanok, akik a való életben kerülik a konfliktust, az interneten viszont „fröcsög” belőlük az indulat. – Ezeknek az embereknek a személyiségében alapvetően megtalálható az agresszió, a valós életben azonban elfojtják. Az interneten éppen azért, mert nem kell felvállalni magukat, erősebbek az indulatok, s azt gondolják, bármiféle rosszindulatú véleményhez joguk van – mondta Klausz Melinda közösségimédia-specialista. Mint arra a szakember rávilágított, a gyűlölködő kommentek adódhatnak a társadalmi és gazdasági helyzet miatt is. – Ha anyagi okok miatt feszültebb egy társadalom, akkor minden témára képes zsigerből indulatosan reagálni – magyarázta.

Jellemző az „ESC-izmus”

Az online gyűlölködés, bántalmazás mégis leginkább a 13-14 éves fiatalokat érinti. Németország és Amerika mellett, egyre jellemzőbb hazánkban is a jelenség: egy 2010-es (legfrissebb) EUkids kutatás szerint minden negyedik gyerek zaklató vagy áldozat. – Ennél a korosztálynál megjelent az „ESC-izmus”. A számítógépen a kilépés gomb (ESC) megnyomásával minden egyes konfliktushelyzet elől ki lehet térni, melyet a mindennapi életbe is átvisznek a fiatalok, vagyis nem kerülnek nyilvánosan összetűzésbe egymással. Ennek következménye az, hogy a közösségi média térben verbálisan bántják egymást. Nincs személyes kapcsolat az áldozattal, és ez szélsőségesebb tettekre sarkallja a gyerekeket. Régen belerúgtunk a másik bokájába, láttuk, hogy elsírja magát. Most nincs ilyen visszajelzés, ezáltal nem érzik a tetteik súlyát, következményeit.

Mindezt erősítik a virtuális játékok: például egy lövöldözős játék esetében a fiatal nem fogja fel, mivel jár a fájdalom, a halál. Csak a saját maga által megélt fájdalmat ismeri, melyre egyre kevesebbszer kerül sor, ha a négy fal között tölti a mindennapjait. Éppen ezért fordulhat elő, hogy olyan gyermek, aki alapvetően nem lenne bántalmazó, azzá válik – vallja Klausz Melinda.

Illusztráció Illusztráció ©

Visszaélések

Mint azt a szakember hangsúlyozta, a való életben történő bántalmazással szemben a virtuális szekálás érzelmileg sokkal jobban megviseli az áldozatot. – Valóságos térben sokkal kisebb közegben zajlik az erőszak: az elkövető és a szenvedő fél mellett csak pár ember tanúja az eseményeknek. Ezzel szemben a virtuális zaklatás nagyobb térben is történhet, gyorsabb az információ áramlás, hiszen bármilyen negatív dolgot, pletykát – névtelenül vagy álnéven – pillanatok alatt elküldhetnek akár az egész iskolának – fogalmazott a közösségi média specialista. Hozzátette, a fiatalok sokszor saját meggondolatlanságuk miatt válnak áldozattá. – Egy lány, aki épp a flörtölés időszakában van, küld egy intimebb képet magáról, s nem méri fel annak a veszélyét, hogy egy szakítás után a másik fél ezzel visszaélhet. Sajnos számtalan ilyen példa van – nyomatékosította Klausz Melinda, aki elmondta, mindezek ellenére a bántalmazók többsége mégis lány. – Ennek a korosztálynak ma már nagyon fontosak a külsőségek: nem mindegy, milyen a telefonjuk, a ruházatuk, mekkora a mellük, van-e pasijuk stb… Ha valaki kilóg ebből a sorból, fényképekkel vagy szöveges üzenetekkel szégyeníthetik meg. A fiúk jellemzően – számukra vicces – videóval hozzák kellemetlen szituációba a másikat.

Észrevehető jelek

Miből veheti észre a szülő, hogy a gyermeke online bántalmazásnak van kitéve? Klausz Melinda szerint a gyerekek ilyenkor csendesebbek, visszahúzódóak, s alacsonyabbá válik az önbecsülésük is. Súlyos következmény lehet, hogy a tinédzser depresszióssá válik, s mint az Amerikában sokszor előfordul saját magában tesz kárt. Magyarországon is biztosan több öngyilkosság hátterében állhatott az online bántalmazás, azonban konkrét számadatokat nem tudunk, hiszen egy iskola sem szívesen vállalja fel, hogy nem vette észre az előzményeket – húzta alá a szakember. Meg lehet előzni a tragédiát, ha a család odafigyel az említett jelekre, s megpróbál a gyerek barátjává válni, támogatni, s biztosítani számára időt arra, hogy elmondhassa részletesen, hogy mi történt, és az milyen érzéseket váltott ki belőle. – Ha kiderül, hogy a gyermekünk zaklató volt, szembesítsük a tetteivel, lássa milyen érzelmeket váltott ki áldozatából. Ez biztosan hatással lesz rá – vélekedett a közösségi média specialista.

– Pálfi-Tóth Zoé –








hirdetés