Lelakott ház, 150 ezres adósság: egy debreceni főbérlő kálváriája

Akt.:
A lakás kiválasztásakor az albérlőnek és a tulajdonosnak is gondosan kell eljárnia
A lakás kiválasztásakor az albérlőnek és a tulajdonosnak is gondosan kell eljárnia - © Illusztráció: AFP / Anne-Christine Poujoulat
Debrecen – A bérbeadót jóhiszeműsége miatt anyagi kár is érte; a szakember szerint érdemes határozott idejű szerződést kötni.

Több mint 150 ezer forint adósság, zsírfoltos konyhafal, megrongált ágy, elromlott csaptelep, felcsavart gázkonvektor, tágra nyitott fürdőszobaablak és zárt ajtó – többek között ezt hagyta maga után az az idős asszony, aki egy belvárosi ingatlant bérelt Debrecenben.

Október elején adtam ki neki a házamat, több jelentkező közül őt választottam, hiszen nem volt hajlék a feje felett. Megsajnáltam. Azt mondta, elvették a lakását, egy napja van kiköltözni, nem tud hova menni. Egy kedves néninek tűnt”

– kezdte történetét Varga Márta, a pórul járt bérbeadó.

– Szerettem volna könnyíteni a terhein, ezért csak egy havi kauciót kértem, és nem kértem tőle közös költséget se. Az egészségi állapota miatt nem volt neki megfelelő a berendezés egy része: másik ágyat, mosógépet és polcokat kért, amiket két napon belül a rendelkezésére bocsátottam. A holmijait hetekig a ház előtt tárolta, megsértve ezzel az udvar közös területét, a szomszédok azt hitték, turkáló nyílt – mondta Márta.

Hozzátette, a nyugdíjas asszony – aki macskával érkezett – november óta nem fizetett, majd teljesen elérhetetlenné vált, végül január végén hagyta el az ingatlant. – Öt hónap alatt két és fél havi bérleti díjat rendezett, a rezsibe pedig csak 2 ezer forintot adott a télen. A családja biztosított afelől, hogy ha esetleg némi gond lenne a fizetéssel, akkor keressem őket bizalommal. Ennek az lett a vége, hogy ők is elérhetetlenné váltak, nem mutattak semmilyen együttműködést.

Hiába tudtam, hogy a bérlő a házamban van, nem tehettem be a lábam, mert jogilag nem tehettem meg. A törvény ugyanis őt védte”

– mondta a debreceni lakos, akit végül a szomszédok értesítettek arról, hogy az idős asszony költözik. Mint megtudtuk, mindezt valószínűleg ügyvédi nyomásra tette, hiszen Márta, miután hetekig nem érte el a bérlőjét, jogi segítséget kért.

Ügyvédhez fordult

– Január elején ügyvédhez fordultam, aki levélben szólította fel a bérlőt az adósság rendezésére. Mindez persze számomra külön költségekkel járt. Az állt a levélben, hogy fizesse ki a decemberi és a januári tartozást is 8 napon belül, ha ezt nem teszi, az azt követő 8 napban hagyja el a házat – mondta Varga Márta. Ahogyan a „mellékelt ábra” is mutatja, az asszony a távozás mellett döntött, olyan elánnal hagyta el az ingatlant, hogy még a lakáskulcsokat is magával vitte.

– Ezen a kulcscsomón volt a villanyóra szekrényének, a postaládának és a szeméttárolónak a kulcsa is. Ezt végül szintén jogi felszólításra az ügyvéden keresztül juttatta vissza. A ház ajtajának zárát természetesen lecseréltettem. Jól is tettem, mert mint kiderült, még visszajött valamiért, persze már nem jutott be a házba – tette hozzá Márta, hangsúlyozva azt, hogy valószínűleg sosem látja már a pénzét.

– Amikor a rendőrségre mentem, közölték, hogy előbb a bíróságon kell megjelennem, ugyanis ott mondják ki, hogy bizonyítható-e az állításom, ami alapján feljelenthetem. Időközben kiderült, hogy az idős asszonynak már egyébként is vonnak le tartozásokat a nyugdíjából, így én hiába követelném a pénzem. Ezért nem is indítom el ezt a folyamatot, de tanultam belőle – összegezte. Szerettük volna az ügyben megkérdezni magát a nyugdíjas asszonyt is, azonban nem tudtuk elérni, hogy a kérdéseinkre válaszoljon.

Megalapozni a szerződésben

Arról, hogy mire érdemes figyelni egy-egy bérleti szerződés megkötésekor, Fézer Tamást, a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának docensét kérdeztük. – Habár jogszabály nem írja elő, azt tanácsolom, hogy a bérleti szerződést minden esetben írásban kössék meg. Nagyon fontos, hiszen ezzel a későbbi jogvitákat minimalizálni lehet, ugyanis a szerződés feltételei bizonyíthatók lesznek – mondta a szakember. Hozzátette: van arra lehetőség, hogy a felek kauciót, azaz óvadékot kössenek ki. A szakember azt tanácsolja, a kauciót érdemes a havi bérleti díjhoz igazítani, ez klasszikus esetben kéthavi óvadékot jelent. – A kaució olyan esetekre nyújthat védelmet, amikor például a bérlő nem fizeti a közműdíjakat, kárt okoz az ingatlanban, esetleg elmarad a lakbérrel. Arra viszont figyelni kell, hogy ha ilyen incidensek nélkül szűnik meg a bérleti szerződés a felek között, a kaució teljes összege visszajár – hívja fel a figyelmet Fézer Tamás.

pnaIllusztráció: HBN-archív

– Sokan azt hiszik, hogy amíg a bérlő a lakásban lakik, addig a bérbeadónak nincsen joga oda bemenni. Ez így, ilyen formában nem igaz – mondta, hozzátéve, hogy érdemes a szerződésben részleteiben szabályozni a bérbeadó oldalán az úgynevezett ellenőrzési jogot. A bérbeadónak ugyanis van arra lehetősége, hogy a bérleti jogviszony teljes időtartama alatt akár rendszeres időközönként ellenőrizze azt, hogy a bérlő a bérleményt a szerződésben foglaltaknak megfelelően, rendeltetésszerűen használja-e.

Ezt azért érdemes rögzíteni, mert valóban nem mehet be a bérbeadó úgy a lakásba, hogy a bérlővel ezt nem egyezteti.”

A szerződésben a felek előre megállapodhatnak például abban, hogy a hónap egy adott napján egy bizonyos idősávban a bérbeadó megtekintheti, hogy a bérlő miként is használja a lakást, és az milyen állapotban van. Így hamar elejét lehet venni annak, hogy a bérlő szerződésszegő magatartást tanúsítson – fejtette ki, hangsúlyozva: a bérbeadó úgy nem mehet be a lakásba, ha nincs ott a bérlő. Ha kikötötték, hogy adott napokon a bérbeadó ellenőriz, és mégsem tud bejutni a bérleménybe, az már felmondási okként is szolgálhat. A szakember elmondta továbbá azt is, hogy a kulcsokkal kapcsolatban arra is van lehetőség, hogy a bérbeadó magánál is tartson belőlük. Viszont mindaddig, amíg olyan magatartást nem feltételez a bérlő részéről, ami szükségessé teszi ezek használatát, nem mehet be az ingatlanba.

Fizesse a bérbeadó!

Fézer Tamás óva int attól, hogy kényelmi szempontból a közműveket a bérlő nevére átírják. – Azt tanácsolom, hogy a számlákat a bérbeadó fizesse, és számoljon el havonta a bérlővel, a megfelelő csekkcsonkok vagy más, a befizetést igazoló iratok bemutatásával. Ha nem így tesz, előfordulhat az a kellemetlen helyzet, hogy a bérbeadó csak több hónapos tartozás után szembesül az elmaradt befizetésekkel, amikor már a szolgáltatás korlátozásával, esetleg kikapcsolásával fenyegetnek, vagy rosszabb esetben már ki is kapcsolta azt a szolgáltató – mondta.

Legyen határozott idejű!

– Azt tudom még tanácsolni, hogy habár a bérleti szerződéseket lehet határozott és határozatlan időre is kötni, jónak tartom, ha határozott időre kötik. Akkor is, ha adott esetben a bérlőnek szándéka is az ingatlanban több évig lakni. Ilyenkor célszerű évente újra megkötni a szerződést.

Ez azért fontos, mert a határozott idejű szerződést indokolás nélkül nem mondhatja fel egyik fél sem”

– mondta a szakember, kitérve arra, hogy klasszikus problémának számít az, ha a bérlő két-három hónap után valamilyen megfontolásból otthagyja a bérbeadót, felmondja a szerződést. Ez az indokolás nélküli felmondási jog azonban határozott idejű szerződésnél nem gyakorolható. Szerződésszegésre alapozva – ha a bérlő nem fizeti a lakbért, elmarad a közüzemi díjakkal, rongálja az ingatlant, kirívóan közösségellenes magatartást tanúsít – azonban még a határozott időre kötött szerződést is fel lehet mondani.

– Vass Kata –