Leginkább ajánlásra választunk éttermet

Leginkább ajánlásra választunk éttermet
© Illusztráció: Pixabay
Budapest, Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza – A fővárosiak a barátaikkal, a városban és falvakban élők pedig inkább a családjukkal indulnak el étterembe.

Ha egy étteremben hetente több alkalommal is összefutunk egy jól öltözött úrinővel vagy úriemberrel, akkor ő jó eséllyel fővárosi vagy megyeszékhelyen lakik, vezető beosztásban dolgozik, és üzleti ebédje végén több mint 5 ezer forintot hagy majd a főpincérnél.

Legalábbis ez a legvalószínűbb forgatókönyv egy nemrég készült felmérés alapján, melyet Sereg Viola, a Szent István Egyetem marketing szakos hallgatója és Máté Balázs, a Marketingprofesszorok Kft. ügyvezető igazgatója jegyez. A több mint 500 fős mintán végzett kutatást az egyik fővárosi kávézó és étterem publikálta.

A fővárosban gyakrabban

A kérdések több témát is felöleltek, mint például azt, hogy milyen gyakorisággal, milyen céllal járunk étterembe, mi alapján választjuk ki azt, és egy-egy alkalommal mennyi pénzt költünk. Az adatokat látva erős eltérés mutatkozik a szokásokban az alapján, hogy a kitöltő hol él, és mi a foglalkozása.

Országos átlagban elmondható, hogy havonta néhány alkalommal vagy csupán egyszer járunk étterembe, a megkérdezettek csupán két százaléka nyilatkozott úgy, hogy napi rendszerességgel látogatja a vendéglátó egységeket, és ebben a tekintetben nincsenek jelentős eltérések a lakhely szerint sem.

Két kiugró adatsor azonban szembetűnő: a budapestiek kétharmada legalább havonta egyszer vagy ennél gyakrabban étkezik étteremben (országos átlag 59,8 százalék), míg a falvakban lakók több mint kétharmada még havonta sem jut el semmilyen vendéglátó egységbe.

Akár 15 ezret is „otthagynak”

A foglalkoztatást tekintve – nem meglepő módon – a nyugdíjasok, a háztartásbeliek és a diákok választják a vendéglátást a legritkábban. A vállalkozók és a vezetők közül minden ötödik hetente egyszer, míg minden tizedik hetente háromszor keres fel egy éttermet és ilyenkor leggyakrabban 5–10 ezer forint közötti összeggel gazdagítják a kiválasztott helyet.

gs2

Illusztráció: Pixabay

A költést tekintve egyébként jelentős eltérések mutatkoznak a foglalkozást tekintve: a diákok közel két harmada kevesebb mint 5 ezer forintot költ alkalmanként, míg a vezető beosztásúak harmada 10 és 15 ezer forint között fizet általában, igaz csaknem 13 százalékuk még ennél is többel, 15 ezer forintnál magasabb összeggel vastagítja a főpincér bukszáját egy-egy vizit alkalmával. Ezt a kérdést vizsgálva jól látható a városok (köztük Budapest) és a falvak közötti árkülönbség, hiszen a nagyobb településen az átlagos költség nagyságrendileg megegyezik az országos átlaggal, míg a falun élők majdnem 40 százaléka kevesebb mint 5 ezer forintból megússza a számlát.

Üzleti ebéd

Az országos átlagot tekintve 10 százalék körüli azoknak az aránya, akik üzleti céllal (is) járnak vendéglátóhelyekre. Ebben a tekintetben a városiak alul-, a budapestiek felülreprezentáltak, hiszen a fővárosban ez az arány a 13 százalékot is eléri, míg a vidéki városokban hét százalék alatt marad. Kicsit sem meglepő, hogy a diákok és a háztartásbeliek körében ismeretlen az üzleti ebéd fogalma, míg a vezetők 40 százaléka ilyen céllal is felkeresi az éttermeket. Mindemellett a vezetők és vállalkozók szívesen járnak étterembe szabadidős céllal is (nagyjából 40-40 százalékos arányban), a barátaik, a család kedvéért, de akár egy szimpla étkezés miatt is szívesen betérnek az éttermekbe.

A háztartásbeliek esetében ritka a barátokkal elköltött étkezés, míg a diákok kétharmada ilyen céllal látogatja az éttermeket. Földrajzi alapon nézve a kérdést, a faluban és városban élők leggyakrabban családi összejöveteleket szerveznek vendéglátóhelyre, míg a budapestiek elsősorban barátaikkal járnak étterembe, ráadásul igen sokan vannak, akik az ismerősök ajánlása alapján választják ki a helyszínt.

Leginkább ajánlásra

A kutatásban arra is kíváncsiak voltak, hogy milyen információforrások alapján választják ki a megkérdezettek azt az éttermet, ahol ebédjüket, vacsorájukat és pénzüket elköltik. Ebben a tekintetben jól látható a személyes ajánlás fontossága, hiszen településtől függetlenül az emberek 80 százaléka nyilatkozott úgy, hogy választott már helyszínt barátja vagy ismerőse ajánlására.

Interneten is

A további forrásokat tekintve azonban már korántsem ilyen egyértelmű a helyzet. Míg a Budapesten kívül lakók nagyjából ugyanolyan gyakorinak jelölték a Google-keresést, a Facebook-hirdetést vagy éppen a nyomtatott/internetes médiumokat mint információforrást, a fővárosiak számára ezek jóval fontosabbak. Míg Budapest határait elhagyva tízből három ember merít ihletet a felsoroltakból, addig a fővárosiak közül minden második foglalt már asztalt egy jól sikerült hirdetés vagy cikk nyomán, míg a Google-keresés náluk is a vidékieknél említett arányt mutatja.

Ez utóbbi egyébként a legtöbb foglalkoztatási státuszban is sereghajtónak tekinthető. A nyugdíjasokat egyáltalán nem, míg az alkalmazottakat és a vezetőket csak korlátozottan érhetjük el egy jól sikerült Google-keresőoptimalizált honlap használatával. Ezzel szemben talán meglepő, hogy éppen a megérdemelt pihenésüket töltő idősebbek azok, akik közül minden második választott már éttermet Facebook-bejegyzés vagy hirdetés hatására, míg újságcikk alapján csupán negyedük. Az internetes kereső útján a diákokat a legkönnyebb elérni, mivel ők több mint 50 százalékban választanak ennek segítségével vendéglátó egységet.

A vezetők legfontosabb információforrásai a médiumok, míg a vállalkozók a Facebookban és a Google-keresésben bíznak leginkább, nagyjából azonos arányban.

HBN