Leghamarabb 2019-ben lehet kilencedik évfolyam

Palkovics László államtitkárt csütörtökön az egyetem műszaki képzésének megújításáról tartott tájékoztató után kérdeztük
Palkovics László államtitkárt csütörtökön az egyetem műszaki képzésének megújításáról tartott tájékoztató után kérdeztük - © Fotó: Derencsényi István, archív
Debrecen – Bár nem szükségszerű, hogy az új Nemzeti alaptantervvel együtt vezessék be a kilencedik évfolyamot, a 2019-es indítás feltételei továbbra is adottak – válaszolta a Napló kérdésére Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár. Az alaptanterv felülvizsgálatával együtt ennek szakmai előkészítése is zajlik.

Valószínűleg nem szükséges a Nemzeti alaptanterv (NAT) által elvárt tananyagmennyiség, az viszont lényeges, hogy a szakmailag fontosnak ítélt ismeretanyagot elsajátítsák a gyerekek, és tudják is alkalmazni – így felelt Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár csütörtökön, amikor a tananyag csökkentéséről kérdezte a Napló. – Hogy milyen területeket kell súlyozni, és milyen arányt kell meghatározni a lexikális tudás és a képességfejlesztés között – ami most a lexikális tudás felé tolódik el –, olyan szakmai kérdés, amit a NAT felülvizsgálata érint – magyarázta.

A kormány nem ellenzi

Az államtitkár a kilenc évfolyamos általános iskola bevezetése kapcsán szintén arról beszélt, hogy elkezdődött a szakmai munka Csépe Valéria miniszteri biztos vezetésével. A kormány meghallgatta az erről szóló tájékoztatást, de nem döntött – emelte ki. Közbevetésünkre, miszerint a korábbi hírek arról szóltak, hogy a lépést a kormány támogatja, úgy reagált, hogy a kormány nem ellenzi a pluszévfolyam bevezetését. Ám a rendszerben való elhelyezésére a szakmai megbeszélések után tesznek javaslatot. A köznevelési kerekasztal éves munkájáról beszámoló tájékoztatón elhangzott céldátum kapcsán azt mondta, hogy a 2019-es bevezetés feltételei továbbra is adottak, ugyanakkor – tette hozzá –, az az időpont az új alaptantervre vonatkozott, és nem szükségszerű, hogy az új NAT-tal vezessék be a kilencedik évfolyamot.

Háttérbe szorított bölcsészet

Miután az oktatáskormányzat szemmel láthatóan prioritásként kezeli a műszaki képzések erősítését, kíváncsiak voltunk, milyen szerepet szánnak bölcsészet- és más társadalomtudományoknak. Palkovics László az állítást nem is vitatta. Azt mondta, a környezet ezt igényli. – A társadalomtudományos képzések aránya még mindig magasabb (54-55 százalék), mint a természettudományos képzéseké. Azt is vizsgálni kell, hogy elég jó-e, amit a társadalomtudományi képzéseken belül oktatnak. Bár a bölcsészettudomány nem az én területem, az is látszik, hogy bölcsészdiplomával ugyanolyan jól lehet érvényesülni, mint műszakival, ha az oklevél tartalma piaci elvárásoknak megfelel – fogalmazott.

Az államtitkárt az SSC-szektorról is kérdeztük. Bár az elmúlt bő évtizedben az SSC-szektor (szolgáltató központok) nagy számban szívta fel a nyelveket beszélő bölcsészeket, sőt Debrecenben ma is bővül az üzletág (és országos szinten a GDP 1,2-1,5 százalékát teszi ki), az egyetemi keretszámok az államilag támogatott szakokon csökkentek. Kérdésünkre, miszerint kevéssé fontos-e ma a kormánynak ez az üzletág, kitérő választ kaptunk. Palkovics azt mondta, a share service egy speciális szektor, a létezésének és fejlődésének örülnek, az igényeit pedig ki kell elégítenie az oktatásnak.

HBN–SZZSL








hirdetés