Lazítani kell a központosításon

A múlt heti szoboszlói demonstráción a bicikli Klik iroda előtti „túltolásával” szimpátiájukat fejezték ki a bátor pedagógusokkal a résztvevők
A múlt heti szoboszlói demonstráción a bicikli Klik iroda előtti „túltolásával” szimpátiájukat fejezték ki a bátor pedagógusokkal a résztvevők - © Fotó: Matey István
Debrecen – A magyar oktatásrendszer túlközpontosítottsága nehézségeket szül a mindennapi működésben – az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet ezen megállapításával mind a Fidesz, mind Magyar Szocialista Párt megyénkbeli pedagógus-képviselője egyetért. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának háttérintézménye nemrégiben tett közzé egy 250 oldalas testes tanulmányt a közoktatásban lezajlott szerep- és funkcióváltásokról. A rövid idő alatt szerzett tapasztalatok alapján a szerzők nem túl derűlátók.

„A központosított fenntartás előnyei a kutatás idején nem rajzolódtak ki.”

A fenti megállapítás az Emberi Erőforrások Minisztériumának háttérintézménye nemrég kiadott tanulmányában olvasható. A könyvet uniós támogatással tizenöt szakember írta hetvenkét – önkormányzati és iskolai vezetőkkel készített – interjúra alapozva. Az első kutatást 2010-ben végezték hét kistérségben – köztük két észak-magyarországi és két alföldi –, a másodikat azonban hiába szerették volna bővíteni, 2014-ben már négy tankerület elutasította a vizsgálódást.

„Bizalmatlanság”

A kötetben egyéb tapasztalatokkal alátámasztva említést is tesznek e habitusról: „a zártság, a bizalmatlanság arra utal, hogy a bevezetett rendszer nem keresi a párbeszédet a közoktatásban érintett szereplőkkel, a számonkérést sem engedi meg a társadalom számára, ezzel a megközelítéssel pedig aligha lehet erőteljes változásokat elérni. Finomításként hozzáteszik: egy-másfél év tapasztalatai alapján nehéz megbízható értékelést adni az új szerep- és funkcióelosztásról.„

– Valóban nem könnyű ilyen rövid idő elteltével megnyugtató módon véleményt formálni. Nem titkolózik a Klik – mondta dr. Pósán László. – Az átvételkor több mint háromezer önkormányzattól kapott adatokat, rengetegféle módon rögzítve, sok hiányossággal. Ez az egyik oka annak, hogy az elmúlt években nem lehetett jól tervezni az intézményfenntartó költségvetését. Ezek között kellene rendet teremtenie. Amíg ezzel nem végez, bizonyos kérdésekre valóban nem tud választ adni – tette hozzá a fideszes országgyűlési képviselő.

Napi ügyek

– A tankerületeknek alig van információjuk, parancsot teljesítenek, nincs koncepciójuk. Az igazgatók sem nyilatkozhatnak a Klik engedélye nélkül, ez egy hierarchikus rendszer. Ettől belül forr a méreg – kritizált Pallás György, a MSZP debreceni oktatási szakpolitikusa.

Az egykori iskolaigazgató szavait a tanulmányban is megtaláljuk: „A tankerületeket jelenleg a stratégiai gondolkodás teljes hiánya jellemzi. Napi ügyekkel foglalkoznak, végrehajtják a központi utasításokat, s közvetítik a központ felé az iskolai igényeket. Nem rajzolódnak ki tankerületi és tankerületen belüli (egyedi) iskolai, valamint ezek mögött álló lakossági érdekek. Ezek megértése és mérlegelése helyett a jelenlegi rendszer a döntések kiiktatásával, az érdekek háttérbe szorítása révén működik. Intézményes módon nem is látszik képesnek a helyi érdekek mérlegelésére, figyelembevételére. Az interjúkból kiderült, a korlátozottság érzete az intézményvezetők körében azt eredményezi, hogy nem mindig úgy alakítják az iskola életét, ahogyan azt ideálisnak tartanák.”

Egyéniség az egységben

– Agyoncsapták az intézmények autonómiáját, érdektelenné váltak a munkatársaik abban, hogy keressék a környezetük valós igényét és azok színvonalas kielégítésének egyedi módjait, az egyéni arculat kialakításának lehetőségét, vagy az intézet vonzóvá tételét. Ez fásulttá teszi a diákokat, tanárokat egyaránt. Nem véletlen, hogy az elit iskolák lázadtak fel először, a homogenizálás eredményeként nem a leg­gyengébbek emelkedtek feljebb, hanem az eddigi legjobbak süllyedtek vissza – fűzte hozzá a Bethlen Szakközépiskola egykori igazgatója.

Dr. Pósán László így nyilatkozott: „az iskolák tanrendjében van mód és lehetőség egyéni arculat kialakítására. A helyi pedagógiai tanterv tíz százalékos mozgásteret biztosít. A magánvéleményem az, hogy szervezeti téren nem jó a centralizáció ilyen szintje. A kezdetektől ezt az álláspontot képviselem. Kell egy megyei lábat adni a rendszer megtámasztására, hogy az intézményekhez jóval közelebb lehessen gazdálkodási, pénzügyi jogkörrel felruházott egység. Decentralizálni igazgatási szinten szükséges, de ezzel együtt működhet egy szellemében, struktúrájában egységes tanügyi rendszer.”

A könyvben említést tesznek a pedagógusok helyzetéről: „Igaz ugyan, hogy a tanítás feltételei nehezebbé váltak (az áttanítás, a beszerzési hátterű gondokra visszavezethető akadozó működési feltételek, a dologi feltételek aprólékos előretervezésének igénye okán), szakmai önállóságuk is csorbult (például a tankönyvválasztásban), ugyanakkor személyes helyzetük stabilizálódott: bérüket időben megkapják” – írták a két évvel ezelőtti tapasztalatokat.

A cél a színvonalemelés

– A többszakos, magasabban kvalifikált tanároknak alig növekedett a fizetésük az életpályamodell következtében. Az emelések mellett pedig eltűntek a pótlékok, órakedvezmények, de megjelent a kötelező óraszám. Különösen rosszul járnak azok az intézmények, ahová gyengébb képességű, hátrányos helyzetű gyerekek mennek, mert a velük való pluszmunkát nem fizetik meg – összegezte véleményét Pallás György.

– Az átalakítás célja az oktatás minőségének javításán túl az volt, hogy kihúzzák az adóssággödörből az intézményrendszert, tehermentesítsék az önkormányzatokat. Az elmúlt években 400 milliárd forintból újítottak, bővítettek iskolákat. Örömteli, hogy a pedagógusvilágban megjelent egy szakmai alapú ösztönzőrendszer, illetve szigorították a felsőoktatási rendszerbe való bemenet feltételeit. Hinni szeretném, hogy a kitűzött cél felé jó irányba tartunk, de még a folyamat elején vagyunk – felelte a kormánypárti politikus, a Debreceni Egyetem docense.

HBN–HABE


A nyelviskolák is csatlakoztak

A Miskolci Herman Ottó Gimnázium az oktatási rendszer megváltoztatását sürgető nyílt leveléhez több mint harmincezren csatlakoztak már, legutóbb a 65 nyelviskolát tömörítő, országos lefedettségű, 1992-ben létrejött Nyelv­iskolák Szakmai Egyesülete. A szervezet közleményében azt írta, az oktatás megújításán túl a felnőtt nyelvoktatás területén tapasztalható állapotok azonnali és hathatós javítását szeretnék elérni.

„Kezdődjön végre valódi párbeszéd arról, hogyan tudjuk növelni az Európában elvárható szintre az idegen nyelvet tudó magyarok számát, javítani a nyelvoktatás minőségét és csökkenteni a felesleges bürokratikus terheket. Követeljük a felnőttképzés átfogó átalakítását, széleskörű egyeztetést a nyelvoktatási piac résztvevőinek érdekeit képviselő szakmai szervezetekkel, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületével” – fogalmaztak üzenetükben.









hirdetés