Lázár: májusban indul a földárverések harmadik köre

Budapest – Májusban elindul a földárverések harmadik, egyben utolsó köre – közölte Lázár János csütörtöki sajtótájékoztatóján.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter kifejtette, hogy egy hónapig lesznek árverések, a feltételek nem változnak, ár- vagy területcsökkenés nem lesz.

Beszámolt arról, hogy az eddigi árverésekből 240 milliárd forint bevétele származik az államnak. Mintegy 10 ezer gazda vásárolt összesen 180 ezer hektár földet, de közülük csak tíznek a neve forog közszájon – jegyezte meg. Hozzátette: az értékesítések elérték társadalmi céljukat, minden gazda előtt megnyitották a lehetőséget.

A miniszter több kérdést is kapott a vasárnapi boltzárral kapcsolatos parlamenti döntésről. Megismételte, hogy hibás döntésnek tartja, és a miniszterelnök kérésére nem vett részt a szavazáson, távolmaradása nem szavazatot jelent.

Elmondta, hogy nem vett részt olyan megbeszélésén, ahol az került volna szóba, hogy elveszíti posztját az a miniszter, aki nemmel szavaz.

Hangsúlyozta, álláspontja megegyezik Kövér László házelnökével. Lázár János szerint a vasárnapnak mindenki számára munkaszüneti napnak kellene lennie, és amikor két évvel ezelőtt ehhez a döntéshez meg tudták nyerni a parlamenti többséget, nagy győzelmet arattak. Hozzátette: a döntés visszavonását politikai pályafutása egyik vereségének tartja. “Inkább vagyok elvi konzervatív, mint elvtelen pragmatista” – fogalmazott.

Élesen bírálta az MSZP-t az ügyben képviselt álláspontja miatt, úgy fogalmazott: az MSZP megteremtette annak a feltételeit, hogy vasárnap dolgozniuk kelljen az embereknek. Aki aláírja a szocialisták népszavazási kezdeményezését, a saját adatait kockáztatja – közölte.

Lázár János a százszázalékos bérpótlékra vonatkozó kérdésre azt mondta, a munkaadóknak és a munkavállalóknak kell megegyezniük egymással, a kormány akkor szólhat ebbe bele, ha a felek kérik, mert ez a magángazdaság kérdése.

Egy kérdésre beszélt arról is, hogy a vasárnapi boltzárral és az illegális bevándorlással kapcsolatos népszavazás egy napon lett volna. A miniszter szerint a kormány által kezdeményezett népszavazás nyár végén, ősszel lehet.

Lázár János beszámolt arról is, hogy Orbán Viktor miniszterelnök akciótervet kért minden minisztertől az uniós pénzekből megvalósuló állami projektek felgyorsítására. Kifejtette, hogy 710 kiemelt állami projekt késésben van, ez 3500 milliárd forint kifizetést érint.

Elmondta azt is, hogy tárgyalással sikerült rendezni az aszfaltügyet az Európai Bizottsággal. Ebben Magyarországot 200 milliárd forintos korrekció fenyegette, ez az egyezség értelmében legfeljebb 45-50 milliárd forint lesz, azonban szavai szerint nem jelent nettó veszteséget, mert a keretből jóváírható.

A Miniszterelnökség vezetője a tájékoztatón ismertette, hogy az erre vonatkozó jogszabály tavaly júniusi elfogadása óta 56 675 hadiözvegy vagy hadiárva jelentkezett hadigondozotti ellátásra, közülük mintegy 1500-an nem Magyarország jelenlegi területén élnek. A ellátást 48 ezren már meg is kapták. Lázár János azt is közölte: a Felvidéken megnyitják a lehetőségét annak, hogy – a kettős állampolgárságra vonatkozó szlovák álláspont miatt – magyar igazolvánnyal is lehessen hadigondozotti ellátást kérni.

Kérdezték azzal kapcsolatban, hogy a Századvég egy tanulmányában nem javasolta stadionok építését a kormánynak. Lázár János úgy válaszolt: nem a Századvég kormányozza az országot, hanem Orbán Viktor kormánya. A kabinet úgy gondolja, a sport, a mozgás rendkívül fontos, amelynek a feltételeit biztosítani kell – magyarázta.

A minisztert megkérdezték a Political Capital tanulmányairól is, amelyek az előző kormány idején készültek a korábbi Nemzetbiztonsági Hivatal számára. Azt felelte: nagyságrendi különbségek vannak, a szocialisták 27 milliárd forintért kértek tanácsokat, és noha az volna a fair, méltányos és igazságos, hogy a 2010 előtti tanulmányok is nyilvánosságra kerüljenek, azok nincsenek meg. Értékelése szerint a Political Capital egy politikai kifizetőhely volt, s nyilvánvalónak nevezte, hogy a szervezet “is egy fiktív megrendelés keretében a politikai lojalitásért kapott egy csomó pénzt”.

Lázár Jánost kérdezték arról is, hogy az amerikai külügyminisztérium emberi jogokkal foglalkozó világjelentésében bírálta a magyarországi helyzetet. A tárcavezető szerint a jelentés a bevándorlási helyzetet értékelte és nem általában a demokrácia hazai kérdését minősíti. Felvetette, hogy a jelentés szerint Németországban erősödött a demokrácia azzal, hogy kontroll nélkül beengedték a bevándorlókat, míg Magyarországon gyengült amiatt, hogy az ország megvédte magát. Ezzel Magyarország nem ért egyet – szögezte le.

A minisztert faggatták arról is, hogy éri-e szankció a tüntető pedagógusokat. Elmondta, hogy a kormánynak semmi köze ahhoz, hogy munkaidőn kívül mit tesznek az érintettek, de a munkaidő alatt törvény rögzíti a munkabeszüntetés kereteit, és ha ezt figyelmen kívül hagyják, akkor szankcióval kell szembenézniük. A gyerekek és a szülők érdekeivel magyarázta, hogy a szolgáltatást biztosítani kell.

Kitért arra, hogy várhatóan a héten benyújtja az állami tisztviselőkről szóló törvényt, valamint a kormánytól felhatalmazást kapott a településképi törvény benyújtására. Utóbbiról azt mondta, a helyben jellegzetes építészeti szokások törvényi kereteit határozza meg. Mint mondta, minden magyar önkormányzatnak rendeletet kell hoznia arról, milyen legyen a településkép, amelynek betartása minden építész számára kötelező lesz akár egy 300 négyzetméteresnél kisebb építkezés bejelentésekor is.

Szólt arról, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma március 30-án kézbesítette a fizetési felszólítást az Országos Roma Önkormányzatnak, amelynek 30 napja van, hogy visszafizesse az 1,6 milliárd forintot.

– MTI –



Sporthírek






hirdetés