Lázár: az Európai Bizottság ragaszkodott a külföldiek földvásárlásának biztosításához

Budapest, 2015. november 12. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter sajtótájékoztatót tart az Országházban 2015. november 12-én. A miniszter megerősítette, a kormány szükség esetén a magyar-román határon is kész és képes rövid időn belül műszaki határzárat létesíteni. Balra Kovács Zoltán kormányszóvivő.
Budapest, 2015. november 12. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter sajtótájékoztatót tart az Országházban 2015. november 12-én. A miniszter megerősítette, a kormány szükség esetén a magyar-román határon is kész és képes rövid időn belül műszaki határzárat létesíteni. Balra Kovács Zoltán kormányszóvivő. - © MTI Fotó: Kovács Tamás
Budapest – A Miniszterelnökséget vezető miniszter közlése szerint az Európai Bizottság (EB) ragaszkodott ahhoz, hogy a nem magyar állampolgárságú, helyben lakó földművesek is részt vehessenek a hétfőn induló földárveréseken. Lázár János csütörtökön Budapesten elmondta azt is, további 20 ezer hektár földet is árverésre bocsátanak.

A miniszter sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az MSZP és a Jobbik jelentette fel a magyar kormányt az Alkotmánybíróság mellett az EB-nél, amely konzultáció keretében jelezte, ragaszkodik ahhoz, hogy a magyar és az uniós szabályoknak megfelelően külföldiek is vásárolhassanak földet, de a két ellenzéki párt feljelentését egyéb tekintetben elutasítja.

Mint mondta, Magyarországon 105 ezer földműves van regisztrálva, közülük 222 a nem magyar – zömében osztrák, német és román – állampolgárságú. Hozzátette, hogy a miniszterelnök felkérésére jelentést készítetett arról, ki ez a 222 ember, és azt tapasztalta, sok olyan van köztük, akinek magyar a neve.

Lázár János ismertetése szerint az EB hét elején jelezte, hogy kötelezettségszegési eljárás, azon belül azonnali felfüggesztést tartalmazó határozat van előkészítve Magyarország ellen az ügyben, ezért Várhelyi Olivér nagykövet, a brüsszeli Állandó Képviselet helyettes vezetője folyamatosan egyeztetett a bizottsággal.

A miniszter szerint az EB azt kifogásolta, hogy külföldiek nem vehetnek földet, illetve, hogy nem kaphatnak ehhez bankhitelt. Az uniós testületnek nem volt kifogása az ellen, hogy csak földművesek és helyben lakók vásárolhatnak földet – hívta fel a figyelmet.

Lázár János azt mondta, az EU még nem állította le a kötelezettségszegési eljárást, ugyanakkor az eljárás nem Magyarország számára kínos, az ugyanis az MSZP beadványára indult. Megjegyezte azt is, a bizottsági tisztségviselők elmondása szerint Magyarországról érkezik a legtöbb feljelentés, a magyar mint “feljelentő nemzet” globalizálódóban van.

Úgy összegzett: elérte az MSZP, hogy külföldiek előtt meg kelljen nyitni a földárveréseket. Gratulálhatunk a szocialista pártnak, szép munka volt! – tette hozzá.

Kérdésre válaszolva úgy látta: előfordulhat, hogy a most meghirdetett földek 10 százaléka kerül külföldiek kezébe. Közölte azt is, hogy az adatvédelmi szabályokat nem sértve a kormány abban érdekelt, hogy a külföldi földművesek listája hozzáférhető legyen, illetve hogy azt is lehessen tudni, mennyi földjük van nekik.

Kitért arra is, hogy a földtörvény passzusai továbbra is brüsszeli vizsgálat, ahogy fogalmazott “támadás” alatt állnak, mert az EU el akarja érni, hogy jogi személyek is vásárolhassanak földet Magyarországon.

Közölte azt is, hogy 10 milliárd forintnyi hiteligény érkezett be a Budapest Bankhoz, ezeket a pénzintézet jóvá is hagyta.
Kérdésre válaszolva Lázár János az újabb 20 ezer hektár föld meghirdetését azzal indokolta, hogy tisztázni kellett a területeken végzett értéknövelő beruházások elszámolásával mi legyen. Jelezte, az állam tehermentesen adja át a földeket.

Lázár János beszámolt arról is, hogy az új földtulajdonosoknak lehetőséget teremtenek arra, hogy rendszeresen felülvizsgálhassák a földbérleti díj mértékét, azt azonban a piaci viszonyoknál magasabb árban nem határozhatják meg.

Emlékeztetett arra, hogy Győrffy Balázs fideszes képviselő, az agrárkamara vezetője tett le ezzel kapcsolatban javaslatot az Országgyűlésnek.

Kifejtette: a javaslatot lehet lex Simicskaként hívni, de ez azokat a cégeket érinti, amelyek a piaci árnál olcsóbban bérelnek földterületet az államtól. Hozzátette: jelenleg aranykoronánként 2000 forint az átlagos földbérleti díj piaci alapon, az állam aranykoronánként 1600-1800 forintért adott bérbe földet 2010 után, míg 2002 és 2006 között voltak olyan bérleti szerződések, amelyben ez a díj 580 forint volt.

Elmondta azt is, hogyha lesznek olyan földterületek, amelyek nem kelnek el, azok sorsáról január elején dönt a kormány.

A miniszter az állami rezsicsökkentésre kitérve elmondta: azt javasolja, hogy a nagycsaládosok gyermekei ingyen kapják az útlevelet.

Arról is beszámolt, hogy a kormány a jövő héten tárgyal a családtámogatás rendszeréről, a családi otthonteremtési kedvezményről, a nemzetgazdasági tárca pedig egy lakáspolitikai csomaggal is készül.

Orbán Viktor miniszterelnök e heti nyíregyházi látogatásáról szólva emlékeztetett, hogy a Digitális Magyarország programot éppen Nyíregyházán “próbálják ki”. Ezzel kapcsolatban óriási kérdésnek nevezte, hogy a szélessávú internethálózat kiépülésével az önkormányzat és az állam milyen szolgáltatásokat tud majd nyújtani a versenyképesség növelése érdekében.

A Századvég adatkezelését firtató kérdésre Lázár János azt mondta, nincs olyan információja, amely szerint bárki is államtitoksértést követett volna el, ezért szerinte a kormány stratégiai tanácsadó szervezete elleni politikai támadásról van szó.

Emlékeztetett, a Századvég-tanulmányok nyilvánosságra hozásának kérdésében a Kúria döntésére várnak, a mielőbbi döntés érdekében pedig levélben fordult a Kúria elnökéhez.

Szintén kérdésre a miniszter közölte: dolgoznak a pápai húsüzem megmentésén – amelynél a felszámolási eljárás megindításáról döntött az önkormányzat -, hogy a cég és a munkahelyek is megmaradjanak. Szavai szerint az önkormányzat kezében van a vállalat sorsa, de a kormány minden feltételt igyekszik biztosítani, hogy a helyhatóság segíthessen.

Közölte, a november 18-i kormányülésen szó lesz a magyarországi egyházak fejlesztésének tervéről, a budapesti tömegközlekedés finanszírozásáról, illetve az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciójáról.

– MTI –








hirdetés