Tiltott cselekedet

Elnézem időnként a vonaton utazókat. Van olyan család – papa, mama, gyerekek –, akik alighogy elindul a vonat, már veszik is elő az elemózsiás szatyrot, aztán adjad neki! Kis csomag, nagy csomag, sztaniolban, fóliában, szalvétában, szendvicsek, almák, körték, paradicsom, paprika, szalonna, meg a többi, mellé meg a jó kis hazai csapvíz, vagy limonádé, esetleg szörp, netán kóla. Apjuknak meg sör… Ezzel szemben a „helyi járatú” villamosokon más a helyzet – természetesen. Kenyeres Ilona írása.

A „tujákon” annak idején csak arra figyelmeztették diszkrét kis táblákkal az utasokat, hogy „Földre köpni tilos!” Ma viszont – értelemszerűen –nem lehet felszállni fagylalttal, égő cigarettával meg pláne,– mondjuk jegy nélkül sem lehetne, de ezt nem mindenki veszi komolyan, és hát ugye rádiót sem tanácsos hallgatni, csak fülhallgatóval. Ja, görkorcsolyázni sem lehet – bár azt azért csak megnézném, ha valaki erre vetemedne egy zsúfolt, vagy akár csak egy félig megtelt villamoson… Kutya azonban pórázzal és szájkosárral ellátva, menetjegy ellenében szállítható. Mindezen intézkedések természetesen az utazóközönség érdekében – értük, miattuk – lettek foganatosítva, hogy azt az időt minél kulturáltabban tölthessék el, amit kénytelenek egy csomó vadidegen ember társaságában, velük ideiglenesen összezárva elviselni. Nemrégiben egy anyuka a gyermekével utazott a villamoson, amikor jegyellenőrzést követően lecsavarta a nála lévő ásványvizes kupakot, és ivott az üvegből egy kortyot. No, azt sem lett volna szabad! Az ellenőr ugyanis közölte vele, hogy inni sem lehet a villamoson – kivéve a cukorbetegeket, nekik is orvosi papírral kell alátámasztaniuk a tényt, különben 3 ezer forintos bírságot vonhat maga után ez a cselekedet. Enni úgyszintén nem lehet. Egy kicsit most megijedtem, ugyanis ezek szerint nemrégiben én magam is vétettem – önhibámon kívül – a szabályok ellen. Egy ismerősömmel utazván a nagy melegben, megemlítettem neki, milyen jó lenne most egy kis víz, mire ő lovagias mozdulattal elővarázsolt a táskájából egy kis üveg ásványvizet, és felém nyújtotta, hogy húzzam csak meg nyugodtan! Ezek szerint ő sem volt azzal tisztában – meg gondolom, még jó néhány utastársunk – hogy ilyet bizony nem szabad csinálni! Utólag is elnézést kérünk, ígérjük, hogy többé nem fog előfordulni, hogy vizet iszunk a villamoson. Inkább leszállunk arra a kis időre, majd megvárjuk a következő járművet…

- Kenyeres Ilona -