Lászlóházán a helyzet változatlan

Lászlóházán a helyzet változatlan
Lászlóházán a helyzet változatlan - © Fotó: Matey István
Balmazújváros – Egy feljelentésen kívül egy éve semmi sem történt a hulladéktelep ügyében.

Egyelőre semmi nem utal arra, hogy felszámolnák a Balmazújváros–Lászlóháza határában lévő telepet, ahol mintegy kétezer tonna veszélyes hulladékot tárolnak. Tavaly januárban írtunk a nemzeti park tőszomszédságában éktelenkedő, közel másfél hektáros telepen uralkodó áldatlan állapotról, melyre a TerepSzemle Stúdió Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Kulturális KHE hívta fel a figyelmet. Akkor kiszakadt műanyag tárolókból, elrozsdásodott és nyitott hordókból folyt, szóródott a földre többféle vegyi anyag (galvániszap, nehézfémeket, cianidot, rákkeltő anyagokat tartalmazó por, stb.), ráadásul a kerítésen lévő lyukak miatt bárki bejuthatott a telepre. Már akkor tudott volt, hogy a telepet tulajdonló felszámoló cégnek nem lesz pénze a lerakat „eltüntetésére”, ahhoz állami segítség kell.

A TerepSzemle tagjai rendszeresen járnak a lerakatnál, észrevételük szerint tavaly óta semmi nem történt azon kívül, hogy őrzik a telepet.

A Tiszántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség idén januárban feljelentést tett környezetveszélyeztetés miatt ismeretlen tettes ellen a balmazújvárosi rendőrkapitányságon – erősítette meg érdeklődésünkre Kelemen Béla, a felügyelőség igazgatója. A legfontosabb kérdésünkre – a felszámolás ügye hol tart és honnan lesz rá pénz – adott válaszból nem olvasható ki gyors megoldás ígérete.

A tető tovább romlott, a csatornába ismét mosódik befele a szennyezőanyag, a kerítés megint lyukas, nincs megoldva a világítás a telepen (ez az őrzés miatt kellene) és nincs tűzoltókészülék sem – sorolta a lászlóházi veszélyeshulladék lerakó telepnél nemrég szerzett tapasztalataikat Konyhás István, a TerepSzemle Stúdió Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Kulturális KHE titkára. Az egyesület hívta fel a figyelmet tavaly januárban a terület áldatlan állapotaira.

Őrzik

Akkor a Tiszántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (TKTVF) – mely évek óta próbált érvényt szerezni a jogszabályoknak, többször büntette, óvintézkedések megtételére kötelezte a tulajdonost, majd a felszámolót – egy éve kijavította a kerítést, összeszedte a földre szóródott mérget és nejlonnal borította a tároló oldalát, hogy a szennyezőanyagok további kihordását megakadályozza.

Fotó: Matey István Fotó: Matey István (galéria) ©

A TKTVF a TerepSzemle észrevételeire reagálva közölte: a 2014 év eleji intézkedések megtétele után, azóta is folyamatosan biztosítják a telep 24 órás őrzését – az ahhoz szükséges feltételekkel együtt. A telep zárt, a kerítés megfelelő állapotban van, illetéktelenek nem tudnak bejutni a területre. A TKTVF rendszeresen tart helyszíni szemlét a telephelyen (legutóbb február 2-án ellenőriztek), munkatársaik azonban hulladék kiszóródást, a tároló területen túlra történő szivárgást nem észleltek. – A telep monitoring kútjaiból mintát vettünk, ezek elemzése jelenleg is folyamatban van – tudatta Kelemen Béla, a felügyelőség igazgatója. „Az intézkedéseinknek köszönhetően nem jutott ki a szennyezés a telepről” – hangsúlyozta.

A „kiemelt célok közt”

A felszámolás pénzügyi fedezetéről nem sok minden derül ki a lapunknak adott válaszából.

„A kormány folyamatosan foglalkozik a Balmazújváros-Lászlóháza területén található veszélyes hulladék-tároló ügyével, a kérdésben rendszeres a konzultáció a Földművelésügyi Minisztérium és a kabinet között. Általánosságban is elmondható, hogy a kármentesítési területek szennyezettségi problémájának megnyugtató megoldása a kiemelt célok között szerepel. Az ártalmatlanítás költsége a hulladék tulajdonosát terheli. Ha a szennyezés okozója jogutód nélkül megszűnik, akkor veszi át ezt a feladatot az állam. A kármentesítés az Országos Környezeti Kármentesítési Program valamelyik alprogramja keretében valósulhat meg, az ütemezés függ a környezeti kockázattól is. A konkrét esetben több százmilliós nagyságrendű költségekről beszélünk” – írja a zöldhatóság vezetője.

A környezeti kockázat tekintetében igyekszik megnyugtatni: „A telep az 1980-as években épült azzal a céllal, hogy a nagy hulladéktermelő cégek hasznosításra, ártalmatlanításra váró hulladékai biztonságos átmeneti tárolásáról gondoskodjon. Mivel eredetileg is veszélyes hulladékok tárolására építették, ezért a megfelelő műszaki védelemmel – például szigetelt aljzat, az esetleges szennyezés kijutását megakadályozó kármentő árok, monitoring hálózat – látták el.”

HBN-SzT

Alaposabb átbeszélést igényel

Illés Zoltán volt környezetvédelmi államtitkár januárban az egyik tévécsatorna műsorában azzal vádolta Fazekas Sándor földművelésügyi minisztert, hogy szándékosan akadályozza a telep felszámolását. Szerinte a miniszter többször is levette a napirendről az ügyet, így nem is tárgyalta azt a kabinet.

A tárcavezető közleményben reagált, miszerint „Illés Zoltán ostobaságokat beszél és alaptalanul vádaskodik”. „A Földművelésügyi Minisztérium és Fazekas Sándor tárcavezető minden, rendelkezésére álló eszközzel fellépett a Balmazújváros-Lászlóháza területén található veszélyes hulladék-tároló problémájának megnyugtató rendezése érdekében. Vannak olyan esetek – ezek közé tartozik lászlóházi is – amelyek alaposabb átbeszélést és tájékozódást igényelnek. A kormány folyamatosan foglalkozik az üggyel, a kérdésben rendszeres a konzultáció a tárca és a kabinet között” –írja.


Nemrég szigorítottak

Ma már sokkal szigorúbbak a jogszabályok; egy 2013. évi rendelet módosítás szerint a hulladéklerakók esetében nem pénzügyi biztosíték, hanem céltartalék képzése a létesítés feltétele. A céltartaléknak az esetleges környezeti károk, a rekultiváció, valamint az utógondozás költségeit fedeznie kell, és ezt a környezetvédelmi hatóságnak be kell mutatni. Így a gazdálkodó szervezet által képzett céltartalék rendelkezésre áll akkor is, ha a céget csődeljárás alá vonják.








hirdetés