Vajon az eddigi, hasonló történetek hány embert győztek meg a fanyűvés szükségességéről? A Jókai utca például még mindig olyan üresnek hat, mint valami futurisztikus városrész, csak itt nincs jövőkép…

Én a döntéshozók helyében egy tucatnyi fát meghagynék érintetlenül, szemléltetve, milyen veszélyesek is ránk. Ha vihartól dőlnek, vezetéket szaggatnak és gyökereikkel kitúrják a szobáikból a fasor mellett lakókat, az ékesebben szólna minden sajtóközleménynél. A döntéshozók tíz évig lobogtathatnák a fák bűnlajstromát („naugyemegmondtuk”), csatolva azt minden kilövési (bocsánat: kivágási) engedélyhez.

Persze, előfordulhatna, hogy a megmaradtak dacolnának a viharokkal, a betolakodó gyökereik eltávolítására pedig találtatna valami módszer, így, a XXI. században. Csak állnának ott, túlélve időjárást és városrendezést, s tennék a dolgukat; árnyat adnának és kérnék a helyüket a világban.

timea.szoke@inform.hu