Lakcímváltoztatók

Lakcímváltoztatók
© Illusztráció: Derencsényi István
Élénkül a lakáspiac, fogynak az eladósorba került lakások. Új vásárlók jelentek meg a placcon. Lehet, hogy ők is éppen háznézőben vannak, azért hagyták el néhány hete korábbi öröklakásukat. Legalábbis az év korábbi hónapjai alapján már-már úgy tűnt, hogy az idők, vagy életük végeztéig az egyik debreceni lakótelep egyik biciklitárolójának fedele lesz az ő fejük felett is az örökös fedél. T. Szűcs József jegyzete.

Legalábbis éjszakánként. Sőt! Még korábban, hisz példamutatóan, egészséges életmódot sejtető órában szoktak itt nyugovóra térni. Hogy aztán hajnalban tiszta fejjel kezdhessék az újabb munkás napot. Amivel alighanem hamar végeznek azóta is. Lévén, nagy valószínűséggel nem csak valódi lakás, de munkanélküliek is. A nyári meleg előtt még egy jókora fekete szemeteszsákot is magukra húztak éjszakára. Mit lehet(ett) tudni a szeszélyes tavaszi időben. Még feltámad a hűvös keleti szél, s meghűl az emberfia. Bár a praktikus, mert sosem piszkolódó takarónak megvolt annak a veszélye, hogy az arra illetékesek valódi szemétnek nézik a hullazsákszerű lepelben pihenőket a gyenge világításban. Hogy lesz-e valaha is valamilyen tisztességes fedél a fejük felett a csillagok mellett? Nehéz kérdés. Egyelőre innen alighanem kitessékelték őket.

Én azonban bizonyos vagyok benne, hogy az illetékesek rendelkeznek B tervvel, ha esetleg ők ugyanúgy visszaszivárognának, mint egy makacskodó, többszörösen kiutasított migráns. Kaphatnának például az államtól vagy a kormánytól szociális alapon (fejenként vagy tárolónként) egy használt biciklit. Kérdés persze, ha bicajukat berakják a tárolóba éjszakára, ők maguk jogosultak lesznek-e az építmény melletti füves-poros talajon álomra hajtani a fejüket. S akkor is a biciklié lesz-e a fedett hely, ha elered a hűvös őszi eső, hull a pelyhes fehér hó, s netán az ember lehelete is megfagy. Nem csak a bicaja. Igaz, ráérünk még ezeken a kérdéseken töprengeni. Egyelőre eltűntek az illetéktelen lakásfoglalók, a tároló pedig rendeltetésszerűen, tök üresen tátong a nagy magyar éjszakában. Igaz, az egyikbe kora esténként mostanában olykor belakatolnak egy, ha ott van, mindig egyedül árválkodó kerékpárt. Mindazonáltal, ha ez sincs ott, akkor az illető kétkerekű, valamint a tároló nagy-nagy magány(osság)a sem tűnik fel senkinek.

– T. Szűcs József








hirdetés