Lakatos Elek élete a zene

Akt.:
A gépzene és a rádió átveszi a helyüket, alkalmi fellépésekre azonban rendszeresen hívják
A gépzene és a rádió átveszi a helyüket, alkalmi fellépésekre azonban rendszeresen hívják - © Fotó: Kovács Péter
Debrecen – Könnyen lehet, hogy jövőre már nem hangzik fel harmonikaszó a cívisváros terein.

Lassan tizenöt éve zenél Debrecen utcáin Lakatos Elek, aki tangóharmonikáján fülbe mászó muzsikákkal örvendezteti meg a járókelőket. A Szatmárnémetiből származó zenész a rendszerváltás idején döntött úgy, hogy az anyaországban próbál szerencsét.

– Hét éves korom óta harmonikázom, apám, nagyapám mind zenész volt, továbbviszem az örökséget. Otthon vendéglőkben kezdtem, de egy idő után világossá vált, ha boldogulni akarok, el kell hagynom szülőföldemet, végül 2003-ban Debrecenben kötöttem ki – eleveníti fel a kezdeteket a zenész.

Elveszik a kenyerüket

Eleinte csárdákban, vendéglőkben és presszókban muzsikált, de egy idő után mindenhol ajtót mutattak neki, mondván, a vendégek részéről sajnos nem igazán van igény az általa játszott zenére. Az utcán sétálva leginkább a főtér környékén csaphatja meg a fülünket a hangszerének jellegzetes hangja.

Nem akarok dicsekedni, de ahogy én harmonikázom, úgy nem nagyon senki a környéken, mégis az utcán kell játszanom. A gépzene és a rádió átveszi a helyünket, elveszi a kenyerünket.”

Szerencsére a másfél évtized nem maradt nyomtalanul, elég sok olyan ismerősöm van, aki nem felejtett el, így lakodalmakban, név- és születésnapokon, valamint kerti partikon muzsikálok.

Egyre nehezebb

Lakatos Elektől leginkább francia sanzonok, örökzöldek, nosztalgiaslágerek hangzanak fel, de kérésre mindenféle stílusú zenét el tud játszani, legyen az magyar, román, német vagy éppen olasz dal. Mint mondja, hiába zenél egész évben, egyre nehezebb helyzetben érzi magát.

le2

Fotó: Kovács Péter

– Az elején könnyebb volt, de ahogy teltek az évek, egyre többen lettünk az utcán, ami óhatatlanul azzal jár, hogy jobban szétoszlanak az adományok. De nekem nincs bajom a többiekkel, ismerjük egymást, jól kijövünk. Sajnos egyre inkább érlelődik bennem a gondolat, hogy elhagyom Debrecent, ugyanis az albérlet és a növekvő kiadások mellett lassan felkopik az állam. Nekem a zene az életem, de ha itt nem tudok belőle megélni, akkor szomorú szívvel, de tovább kell állnom – magyarázta.

Akkor pedig ismét egy üde színfolttal lesz kevesebb a városban.

Molnár Szilárd


A sokak által csak Mini Hendrixnek nevezett Juhász Lajos utcazenész
Debrecen - A magát örökifjúnak tartó jellegzetes hangú utcazenésszel, Juhász Lajossal a helyi nagyvásárokban, a nagyerdei rendezvényeken és a Csapó utcán, a bevásárlóközponttal szemben találkozhatunk a leggyakrabban. – Debrecenben születtem, itt is végeztem az iskoláimat. A zenével gyerekkoromban...



A kommentelés opció, a jó magaviselet kötelező! Moderációs elveinket itt olvashatja .






hirdetés