Lakásvétel előtt kérdezzen!

Akt.:
Illusztráció
Illusztráció - © Fotó: Molnár Péter
Debrecen – Érdemes tájékoztatást kérni a kiszemelt társasházi ingatlanról a közös képviselőtől, nehogy meglepetés érjen.

– A jogalkotó nem a társasházi törvényhez nyúlt hozzá, hanem az 1997. évi ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényhez, amely arról rendelkezett, hogy peres eljárás, illetve fizetési meghagyás nélkül nem lehet jelzálogot bejegyeztetni a közösköltség-hátralékot felhalmozó tulajdonos ingatlanjára – reagált a Napló érdeklődésére dr. Nemes Imre ügyvéd. Az Európa-jogi szakjogászt annak a januártól megváltozott jogszabálynak a várható következményeiről kérdeztük, amely miatt a közös képviselő már nem jegyeztethet jelzálogjogot a közösköltség-hátralékot felhalmozó tulajdonos ingatlanára.

Van eredményesebb

Nemes Imre úgy gondolja, lényegi változást mindez nem jelent, hiszen egy jogerős ítélet, vagy egy jogerős fizetési meghagyás alapján végrehajtási eljárást lehet kezdeményezni, és ennek eredményeképpen a végrehajtási jog is feljegyzésre kerül az ingatlanra. Ami gondot jelenthet, az az – magyarázta –, hogy ez idő alatt a tulajdonos értékesítheti az ingatlanát anélkül, hogy megfizetné a tartozását. Ezért az adásvételi szerződések esetén mindig felhívja a vásárlók figyelmét arra, hogy ismerjék meg a társasház alapító okiratát és tájékozódjanak a közös képviselőtől az esetleges fizetési elmaradásról.

Debreceni Andrea, a Debreceni Társasházkezelők Egyesületének elnöke komoly tapasztalattal rendelkezik a fizetési kötelezettségüknek késve, vagy annak eleget nem tevő tulajdonosok tekintetében. Véleménye szerint a jogszabályváltozás nem feltétlenül vonja maga után az adósok számának a növekedését. – A közösköltség-tartozás behajtására eddig a jelzálogbejegyzés volt az egyik lehetőségünk, de ezzel nem tudtunk minden esetben élni. Ha ugyanis több zálogjogosult (bank vagy más hitelező) szerepelt a széljegyen, akkor az ő engedélyük is szükséges volt a bejegyzéshez, amit jobbára nem adtak meg. Ezen kívül ez az eljárás önmagában a tartozás behajtására nem volt elegendő. Azt garantálta csupán, hogy a tulajdonos addig ne tudja értékesíteni az ingatlanát, míg a tartozását ki nem egyenlítette. A másik, ettől lényegesen gyakrabban alkalmazott, és véleményem szerint eredményesebb lehetőség a fizetési meghagyás, illetve annak jogerőre emelkedése után következő végrehajtási eljárás – közölte.

Akár el is árvereztethető

Ő amíg lehet, igyekszik meg­győzni a lakókat arról, hogy az adósság rendezését ne tereljék hivatalos útra. – Mindemellett a közös költség összegétől is függ, milyen gyakran indítunk eljárást, hisz ennek vannak költségei, amit a társasháznak meg kell előlegezni, egy amúgy is hiányos kasszából. Elsősorban egy felszólítólevéllel kezdődik, amiben arra is felhívjuk a figyelmet, hogy nem fizetés esetén, a többletköltségeket is állnia kell a tulajdonosnak. Ha erre nem történik befizetés, esetleg nem születik egy megállapodás a tartozás rendezésére, akkor fizetési meghagyásos eljárást kezdeményezünk – részletezte.

Ezt követően a közjegyző ismét felszólítja a lakót a tartozás rendezésére, és ha arra sem történik semmi, akkor a döntés jogerőre emelkedik. Ezután lehet kérni a végrehajtási eljárást, és a végrehajtónak joga van végrehajtási jogot bejegyezni az ingatlanra – ez esetben nem kell a többi zálogjogosult engedélye –, felkutatni a munkahelyét, és bérből letiltást kezdeményezni, illetve bárhol fellelhető vagyont lefoglalni. Bizonyos összeg után – amit nem sikerül behajtani –, akár az ingatlan árverezése is kérhető.

– Szöőr Beáta –








hirdetés