Bihar kontra Hajdúság

Hajdú-Bihar - Megyénk bihari része a mai napig nem heverte ki Nagyvárad Romániához csatolását.

A KSH adatai alapján megállapítható, hogy a megye déli és keleti fele elmaradottabb mint a nyugati és az északi rész. Ugyanakkor a területi különbségeket árnyalja, hogy Hajdú-Bihar kedvezőbb pozícióban lévő északi, északnyugati területein is találunk alacsonyabb átlagjövedelmű településeket. Ilyen a Tisza bal partján Folyás, Egyek, Tiszacsege, valamint a Hajdúságban Hajdúhadház.

A megyén belül Debrecenben jut egy főre a legtöbb adóköteles jövedelem, háromszor, négyszer annyi, mint a megye legszegényebb településein (Toldon, Újlétán, Szerepen, Bojton).

Iskolázottan könnyebb

A jövedelmi különbségek okai összetettek Varsányi Tamás, a statisztikai hivatal szakértője szerint. Egyfelől a kedvezőbb foglalkoztatási viszonyok miatt a megye északi, északnyugati részén jellemzően magasabb az adófizetők aránya, vagyis ott többen vesznek részt a jövedelemtermelésben, mint a déli és keleti területeken. Másfelől a kereseti átlag is eltérő a megyén belül. Az egy adófizetőre jutó adóköteles jövedelem a megye legkedvezőbb értékekkel rendelkező településein (Debrecenben, Bocskaikertben, Hajdúszoboszlón) kétszerese a legalacsonyabb jövedelem-színvonalú településekének (Vekerdnek, Bojtnak, Újlétának, Szerepnek).

A képzettség is ludas

Mind az elhelyezkedési lehetőségeket, mind pedig a kereseti színvonalat jelentősen befolyásolja az is, hogy a megyén belül eltérő a népesség iskolai végzettség szerinti megoszlása. Általánosságban elmondható, hogy azokon a területeken kedvezőbb a jövedelmi helyzet, ahol magasabb a lakosság képzettségi szintje. Az összefüggést jól mutatja, hogy azon a két településen (Debrecenben és Bocskaikerten) a legmagasabb az egy adófizetőre jutó jövedelem, ahol a diplomások aránya is a legnagyobb a népességen belül. A területi különbségek kialakulásában lényeges szerepe van az infrastruktúra kiépítettségének is. Ezek közül a legfontosabb a közlekedés. Ilyen szempontból szintén a megye északi – a 4-es számú főút vonalán és az attól északra fekvő – területein kedvezőbb a helyzet, melyeket az M3-as, illetve M35-ös autópálya is érint. Sztrádák mellett szívesebben telepednek meg vállalkozások. Hajdú-Biharon belül a legtöbb cég Debrecenben, Hajdúszoboszlón és Berettyóújfaluban működik. A nagyvállalatok (a legalább 250 főt foglalkoztatók) esetén pedig meghatározó a debreceni székhelyűek részaránya. 2012-ben a megyei székhelyű 35 nagyvállalat közül 25-nek Debrecenben volt a székhelye.

HBN-OCs