Kvótareferendum – Kúria: lehet népszavazást tartani

Kvótareferendum – Kúria: lehet népszavazást tartani
© Fotó: Derencsényi István, archív
Budapest – A Kúria szerint lehet népszavazást tartani a kormány kezdeményezésére a kötelező betelepítési kvóta ügyében, a testület ugyanis kedden elutasította a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) hitelesítő határozata ellen benyújtott jogorvoslatokat.

A kormány által kezdeményezett, és most jogerősen hitelesített népszavazási kérdés úgy szól: “Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”

A kormány képviseletében Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter nyújtotta be a népszavazásra javasolt kérdést hitelesítés céljából az NVB-hez, amely február 29-én hitelesítette azt. A hitelesítő határozattal szemben négy felülvizsgálati kérelem érkezett a Kúriához magánszemélyektől, illetve politikai párttól.

A bíróság a jogorvoslati kérelmeket egységes eljárásban bírálta el és kedden meghozott végzésében helybenhagyta az NVB határozatát, mert megállapítása szerint a felülvizsgálati kérelmek nem voltak megalapozottak.

A Kúria határozatát közzé kell tenni a Magyar Közlönyben, és a közzétételt követő öt napon belül a Nemzeti Választási Bizottság elnökének tájékoztatnia kell róla az Országgyűlés elnökét.

A Kúria a kérelmezők felülvizsgálati kérelmében kifejtett kifogásaival szemben megállapította, hogy a kérdés megfelel az alaptörvény és a népszavazásról szóló törvény rendelkezéseinek. A bíróság szerint Rogán Antal jogosult volt országos népszavazási kérdést benyújtani, mivel a kormánynak az országos népszavazási kezdeményezéséről szóló határozata egyértelműen meghatározza, hogy ő felel a kormány képviseletéért a népszavazási kezdeményezése során.

A jogorvoslati kérelmek elbírálásakor a bíróság három kérdést vizsgált: azt, hogy a kérdés nemzetközi szerződésbe ütközik-e és ezért tiltott tárgykört érint, hogy az Országgyűlés hatáskörébe tartozik-e a kérdés, illetve, hogy egyértelmű-e a kérdés.

A Kúria álláspontja szerint jogilag téves bármely kétoldalú nemzetközi szerződés és az európai uniós szerződések azonos tartalmú korlátként való megjelölése a népszavazási ügyeket illetően. A bíróság szerint jelentősége van annak, hogy a kérdés valójában az uniós jogot és nem a csatlakozási szerződéseket érinti. A Kúria határozatában azt írta, a kérdés “a magyar népszavazási szabályok szempontjából nem irányul sem a csatlakozási szerződés módosítására, sem többletfeltétel előírására az unió szervei által hozott döntések Magyarország általi végrehajtásához”, így nem veti fel az Alaptörvény sérelmét sem.

Kúria rögzítette: az NVB által hitelesített kérdés a másodlagos uniós jog körébe tartozó tanácsi határozat általi intézkedés bevezetésére vonatkozik. Az uniós jogból, így a másodlagos jogforrásként elfogadott tanácsi határozatból eredő kötelezettségek és a nemzetközi szerződésből eredőek között nem vonható párhuzam – szögezték le, így a bíróság szerint a kérdés nem ütközik nemzetközi szerződésbe és így tiltott tárgykörbe.

A bíróság szerint ugyanis a tanácsi határozat azt írja elő, hogy a menekültügyi eljárást az EU-rendelet szabályaival ellentétben a tanácsi határozat által meghatározott tagállamban kell lefolytatni.

Az Országgyűlés hatáskörét illetően a Kúria azt állapította meg, hogy az Országgyűlés valamennyi szabályozást igénylő területet a törvényalkotás körébe vonhat. A Kúria szerint annak eldöntése, hogy az ország területén nem magyar állampolgárok milyen jogviszonyban, státuszban és mennyi ideig tartózkodhatnak alapvető jogokat érintő, a szuverenitásból következő szabályozási tárgykör, és mint ilyen, a törvényhozásra tartozik.

A Kúria álláspontja alapján a “betelepítés” kifejezés olyannak tekinthető, amely kellőképpen pontosan határozza meg, hogy a tanácsi határozat által érintettek huzamosabb idejű elhelyezésére Magyarországon kerülne sor.

A Kúria megállapította azt is, hogy a feltett kérdés az egyértelműség követelményének megfelel, alkalmas arra, hogy a választópolgárok a kérdés lényegét megértsék. A bíróság szerint az “Európai Unió” kifejezés köztudomású szervezeti fogalmat takar, és így szervezeti gyűjtőfogalom, a kérdéssel összefüggésben az Európai Unió illetékes döntéshozatali szervét kell érteni rajta.

A magyar, illetve a nemzetközi jog a “betelepítés” kifejezés tartalmát nem írja le, új társadalmi jelenséghez kapcsolódó fogalomról van szó, ugyanakkor a népszavazás szempontjából “betelepítés” kifejezés értelmezhető tartalmat jelent, a választópolgár számára azt a helyzetet jeleníti meg, amikor nagy számban nem magyar állampolgárok tartós elhelyezésére kerülne sor Magyarország területén. A népszavazás kezdeményezője erről a helyzetről kívánja a választópolgárok véleményét kérni, így a kérdésben használt “betelepítés” kifejezés nem kifogásolható – írta a bíróság.

A jogalkotói egyértelműség tárgyában a Kúria leszögezte: a népszavazási kezdeményezés egy konkrét, már meglévő törvényt, a menedékjogról szóló törvényt érinti, amelyet kiegészítenek az uniós rendelkezések.

A Kúria határozata jogerős.

– MTI –








hirdetés