Kultúraváltás, akár öt év múlva

Christopher Mattheisen szerint a következő öt év rengeteg izgalmas újdonságot rejteget, főképp azzal, hogy a szélessávú internet a mainál is sokkal jobban beépül a mindennapjainkba.

 

Napló: Milyen változásokon megy át az egyéni telekommunikáció a következő öt évben itt, Magyarországon?

Christopher Mattheisen: Öt év múlva a mainál is jóval több chip és monitor vesz majd körül a világban. Lehet, hogy a ruháinkra is jut belőlük, s onnan kommunikálnak majd valamilyen adatbázissal. Már ma is sok időt töltünk a televízióval, az internettel, a közösségi oldalakkal. A szélessáv egy sor eszközbe beépül és sok dolgot lehetővé tesz. A helyzet a következő  öt évben abban változik, hogy jóformán minden eszköz az internethez kapcsolódik majd. Egész rendszerek kommunikálnak majd velünk és persze egymással, szerves részét képezve életünknek. Segítik a mindennapjainkat, ami szerintem nagyon jó lesz. Kultúraváltás következik az életünkben, rengeteg izgalmas újdonsággal. 

 

Napló: Az ingyenes internet ebben a felállásban is utópia?

Christopher Mattheisen: Nincsen ingyen ebéd. Már a mostani mobilpiacon is előfordul, hogy egy-egy készülék alacsonyabb áron kerül az ügyfélhez, mint amennyi a gyártótól való beszerzési ára. Ha nagyon modern, fénysebességű világhálót akarunk építeni, márpedig azt akarunk, akkor azt valahogyan ki kell fizetni. A szélessáv szerintem sehol a világon nem ingyenes. Nálunk azonban az éles verseny miatt évek óta folyamatosan csökkennek a távközlési árak – köztük a szélessávú interneté is. 

 

Napló: A vezetékes telefonnal rendelkezők köre zsugorodik. Nem lesz ezzel drágább a szolgáltatás?

Christopher Mattheisen: A technológia fog változni. A rézkábeles vezetékes telefon öt év múlva teljesen átalakul. Az erőteljesen fejlődő internetes közösségi oldalak pedig átveszik a telefonkönyv szerepét, sőt az ember jóval több információhoz jut általuk. Az ilyen hálózatok, közösségek alapkövei lesznek a társadalomnak. 

 

Napló: A Magyar Telekom a válság ellenére is növelte a piaci részesedését. A gazdasági visszaesés egyébként magát a telekommunikáció iparágát is kevésbé sújtja?

Christopher Mattheisen: Piaci részesedésben valóban erősödtünk. Ám az, hogy egy tortában nagyobb lett a szeletünk, nem jelenti azt, hogy a torta ne zsugorodott volna ügyfélszámban, percszámban. A válság bennünket sem hagyott érintetlenül. Maga a telekommunikáció, az életünkben betöltött szerepét tekintve valahol a Ferrari és az ivóvíz között van. Közelebb az ivóvízhez, persze, de nem ivóvíz. Az emberek bizonyos szintig nem változtatnak a kiadásaikon, de egy szint alatt már igen. A válság rajtunk több hónapnyi késéssel ütött, s a kilábalást is csak néhány hónapos késéssel fogjuk érezni. 

 

Napló: A Magyar Telekom finanszírozta a Debreceni Egyetem orvoscsoportjának haiti mentését. Ez lehet egy hosszú távú együttműködés kezdete?

Christopher Mattheisen: A haiti helyzet sürgős reagálást kívánt. A debreceniek munkájával a lehető legelégedettebbek vagyunk. Ugyanakkor egy hasonló volumenű mentés finanszírozását mindig az adott helyzet dönti el. 

 

Napló: Milyen kölcsönös előnyökkel jár a Debreceni Egyetemmel kötött együttműködési megállapodás?

 

 

Ratalics László    

Christopher Mattheisen: A telekommunikáció a távközlésen túl más szektorokban, például az egészségügyben vagy az energiaellátásban is nagy lehetőségeket kínál, amelyeket szeretnénk is kiaknázni. Ehhez egyre több partner kell. A Debreceni Egyetemen zajló alapkutatás több, számunka fontos területet érint, mondhatni, nekünk is szolgál. Az egyetem haszna ebből az, hogy a mi kereskedelmi szemléletünk segít nekik azokra a területekre fókuszálni, amelyeket például praktikusságuk okán érdemes fejleszteni.