Külföldi sajtó Magyarországról – Osztrák lapok a román és a magyar kormány elleni uniós fellépésről

Bécs, Washington, 2012. július 16., hétfő (MTI) – Osztrák lapok, illetve osztrák EP-képviselők a román és a magyar kormány elleni uniós fellépést és az európai pártcsaládok reagálásait hasonlították össze hétfőn. Az amerikai Foreign Affairs című külpolitikai folyóirat terjedelmes írást közölt Magyarországról és a második Fidesz-kormány két évéről.

A Profil című osztrák hetilap szerint eredményt mutat “az EU felháborodása Victor Ponta kétes játszmái miatt”. “Működik a Brüsszel általi demokratikus nevelés” – írta Viktor és Victor című cikkében a lap. Míg Olaszország és Franciaország túl nagyok és befolyásosak voltak ahhoz, hogy Brüsszel büntetőeljárást indítson, amikor Silvio Berlusconi “méretre szabatta a törvényeket” és Nicolas Sarkozy elrendelte a roma bevándorlók kitoloncolását, Romániát “teljes erejükkel érhetik az EU-szankciók”. Orbán Viktor “fogcsikorgatva +meghajolt az erő, de nem az érvek előtt+, ahogy ő mondta”, és visszavonta a vitatott jegybanki reformot. Victor Ponta is “minden bizonnyal biflázni fogja egy kicsit az alkotmányjogot, mielőtt megkockáztat egy újabb kényszerű utat Brüsszelbe” – vélekedett a lap.

A Profilnak adott interjúban Othmar Karas osztrák konzervatív EP-képviselő, az EP alelnöke úgy vélekedett, aggodalomra ad okot Victor Ponta eljárása Traian Basescuval szemben, de az “előzetes elítélést” el kell kerülni. Most az Európai Bizottságnak kell megvizsgálnia az ügyet – jelentette ki. Hozzátette: a megítélés alapja nem lehet pártpolitikai motiváció. “Mindkét esetben csalódtam” – felelte a riporter felvetésére, miszerint Magyarország esetében 2010-ben a szociáldemokraták jártak élen a bírálattal és a konzervatívok visszafogottak voltak, míg Románia esetében az ellenkezője történik. “Az európai jognak és az európai értékeknek nincs pártpolitikai címkéje. Mindkét országot azonos alapon kell megítélni” – mondta. Ha helytállóak az államcsínyről és alkotmánysértésről szóló aggodalmak Románia esetében, de nem jelentenek alapot egy 7. cikk szerinti eljáráshoz, akkor súlyos gond van az EU-ban – vélekedett Karas.

A Der Standard című liberális napilapban Ulrike Lunacek, az osztrák Zöldek európai parlamenti képviselője Erhard Busek osztrák konzervatív politikai személyiségnek válaszolt, aki elfogultsággal vádolta meg az EP szociáldemokrata frakcióvezetőjét, a szintén osztrák Hannes Swobodát a román belpolitikai helyzet megítélésében. Amikor Busek “a szálkát teszi szóvá a szociáldemokraták szemében”, nem szabad megfeledkeznie “a gerendáról a kereszténydemokraták szemében” – írta. Felidézte, hogy az Európai Néppárt ellenezte, hogy eljárás induljon Magyarország ellen az EU alapvető értékeinek megsértése címén. “Politikai ítélkezés tehát a spektrum mindkét oldalán” – jegyezte meg. “Az európai alapértékeknek ellentmondó pártszolidaritás” korlátok közé szorításához Lunacek szerint erős személyiségekre lenne szükség és arra, hogy az EP-képviselőket európai pártlistákról lehessen megválasztani.

http://derstandard.at/1342139134553/Ein-Mittel-gegen-rote-und-schwarze-Parteiadvokaten-im-EU-Parlament

Magyarország legalább olyan nagy feladat elé állítja az Európai Uniót, mint Görögország, csak éppen ennek a feladatnak erősebb a politikai jellege, mint a gazdasági. Magyarország az EU első olyan tagállama, amely az autokrácia felé lavíroz – írja a Foreign Affairs című amerikai külpolitikai folyóiratban James Kirchick, a nemzetbiztonsági és külügyekkel foglalkozó FDD független amerikai intézet egyik munkatársa, több világhírű folyóirat vendégszerkesztője.

Az EU egyik vitathatatlan vívmánya, hogy tekintélyuralmi korszakok után demokratikus hatalmat sikerült meggyökereztetnie olyan országokban, mint Görögország, Portugália, Spanyolország és a volt kommunista országok. Magyarország éppen amiatt nehéz és példátlan megméretés a számára, mert az EU-ban már jó ideje adottnak veszik a tagországok demokratikus elkötelezettségét. Az európai vezetőknek ritkán kellett szembesülniük azzal – ha egyáltalán kellett -, hogy egy tagország autokráciába süllyed és kockáztatja a kizáratását. Most azonban számolniuk kell ezzel az eshetőséggel – tette hozzá.

Meg kell hagyni, Magyarország nem diktatúra. Amióta Orbán Viktor hatalomra került, az ország “szabad” maradt a Freedom House minősítésében. És bár a Fidesz nem tette teljessé a tekintélyelvű államot, meggyengítette a demokrácia szellemiségét azáltal, hogy az emberek ajkára fagyasztotta a szót, amely kifejezné az eltérő véleményt. Ilyen értelemben Orbán megbukott demokráciából. A magyaroktól és az európai demokrácia jövőjéért aggódóktól függ, hogy ez a bukás az egész kontinens kudarca lesz-e vagy sem – állapította meg James Kirchick.

MTI