Külföldi sajtó Magyarországról – Berlin, Bécs

Berlin, Bécs – A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív német lap a visegrádi országokról közölt vezércikket hétfői számában, míg a Der Standard című osztrák liberális napilap pedig a magyar kormány működéséről írt.

Karl-Peter Schwarz, a német lap hírmagyarázója Az illiberális Kelet című írásában kiemelte, hogy a “félelem, a bizalmatlanság és a stagnálás mai Európájában” elképzelhetetlen az a hangulat, amely az ezredforduló idején jellemezte a visegrádi országokat. Akkor a “visszatérés Európába” hangulata volt meghatározó, a kommunizmustól megszabadult országok az önrendelkezés lehetőségét, biztonságot és növekvő jólétet vártak a NATO- és az EU-csatlakozástól. Néhány év múlva azonban az “európai projekt” elkezdett veszíteni vonzerejéből, és a választók egyre inkább hajlottak arra, hogy “megbüntessék az Európa-párti eliteket”. A migrációs válság révén ez a folyamat jelentősen felerősödött – írta a FAZ szerzője, megjegyezve: a visegrádiak kormányai tudják, hogy bírják a lakosság többségének támogatását, amikor elutasítják a menekültek tagállamok közötti kötelező elosztását szabályozó kvótákat.

Karl-Peter Schwarz a többi között hozzátette, hogy természetesen nagy különbségek vannak a lengyel katolikus “nacionalisták” és a szlovák “baloldali populisták”, a “konzervatív” Fidesz és Andrej Babis cseh vállalkozó pártja között, azonban a magyar szocialisták, a lengyel liberálisok és a cseh és szlovák konzervatívok veresége azt mutatja, hogy a visegrádi országokban a pártok esélye a sikerre olyan mértékben csökken, amilyen mértékben azonosulnak az EU-val.

A szerző kiemelte, hogy a domináns kelet-közép-európai politikai áramlatok nem jelentenek “akut veszélyt” a demokratikus rendszerre, “éppen ellenkezőleg, úgy tűnik, egyfajta radikális demokratizmus érvényesül”, amely tudomásul veszi, hogy felemelkedése “jogállami járulékos károkkal” jár.

Ez a “többségi önkényuralom” a “fent lévők” – az EU és a vele szövetséges hazai elitek, a bankok és a külföldi tőke – ellen irányul, de nem ritkán az “alul lévők” – romák, migránsok és más etnikai, vallási vagy szexuális kisebbségek – ellen is, s a reformok és modernizáció iránti igény helyére egy “nemzeti és társadalmi protekcionizmus” lépett – írta a FAZ szerzője.

Úgy vélte, Orbán Viktor magyar kormányfő találóan jellemezte ezt az új korszakot, amikor a hagyomány, a hazafiság, az erkölcs, a vallás és a család nevében bejelentette a liberalizmus végét és az “illiberális demokrácia” kezdetét.

A Der Standard című osztrák liberális napilap hétfői számában megjelent kommentárban az olvasható, hogy akár egy kísérleti laborban, úgy figyelhető meg Magyarországon, hogy milyen az élet egy jobboldali populista kormány vezetése alatt.

A szerző, Gregor Mayer szerint Orbán Viktor kormányfő dönt lényegében mindenről, a pozíciókról és a pénzosztásokról egyaránt. A szerviliseket megjutalmazzák, az elhajlókat megbüntetik – vélekedik írásában.

A jobboldali populizmus Magyarországon a nagy szólamokat, a vezetők és a bennfentesek gazdagítását jelenti – véli a szerző, aki szerint Magyarországon a felsőbbrendű gondolkodás, a szolidaritás hiánya uralkodik, a fiatalok kivándorolnak, a politikai alternatívák kihalnak.

Senki nem tudja elképzelni, hogy mi következik Orbán Viktor után – olvasható a véleménycikkben.

– MTI –



További hírek a Magyarország kategóriából






hirdetés