Külföldi sajtó Magyarországról – a FAZ a német sajtó Magyarország-képéről, Brüsszeli lap Paksról, cseh lap az adócsökkentésről

Berlin, Brüsszel, Prága – Németországban a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív lap egy regensburgi fórumról közölt beszámolót, amely a német sajtó Magyarország-képéről szólt.

Niklas Zaboji Két vagy három nehézségről című írása szerint a pódiumbeszélgetésen Gregor Mayer, a dpa német hírügynökség, a Der Standard című osztrák lap és a Profil című hírmagazin tudósítója kiemelte, hogy a kormány tevékenységét a többi között “népnemzeti-nacionalista” retorika, az alkotmánybíróság “kasztrálása” és a sajtó “homogenizálása” jellemzi. Boris Kálnoky, a Die Welt című német lap tudósítója úgy vélte, a német újságírókra jellemző a megfelelési kényszer. Hasonló gondolatnak adott hangot Georg Paul Hefty, a FAZ egykori rovatvezetője is, aki szerint a szocializációnak és a “csordaszellemnek” fontos szerepe van, így sok német újságíró tart annak következményeitől, ha a konszenzustól eltérve pozitívan mutatja be a magyarországi fejleményeket. Fontos a nyelvtudás hiánya is – tette hozzá Hefty, kiemelve, hogy gyakoriak a “tendenciózus” beszámolók Magyarországról.

Karin Rogalska szabadúszó újságíró, aki a visegrádi országokkal foglalkozik, a többi között kiemelte: a magyarországi folyamatok kritikája elengedhetetlen, de nincs szükség kioktató magatartásra, “felemelt ujjra” Németország részéről.

Boris Kálnoky hozzátette, hogy más országokkal kapcsolatban is megfigyelhető a minden eddiginél “keménykedőbb” hang, ezt jelzi például a “lustagörögözés”. Kiemelte, hogy nem vet jó fényt a német újságírásra, amikor a náci retorikából merítve Európába ékelődő “idegen testként” írnak Magyarországról, vagy a sajtó “gleichschaltolásáról” (uniformizálásáról), illetve “vezérállamról” írnak.

Nem jelenti még az ügy végét, hogy az Európai Bizottság nemrég lezárta a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatban Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárást, ugyanis a bécsi kormány, illetve több német és osztrák energetikai vállalat is készen áll az elhúzódó jogi csatározásra – írta szerdai cikkében a Politico brüsszeli hírportál.

A közbeszerzések ügyében indított eljárás váratlan lezárása után sokan arra számítanak, hogy hamarosan a beruházás finanszírozásának ügyében indított brüsszeli vizsgálat is lezárulhat, és ezzel hivatalosan is zöld utat kaphat a projekt az Európai Uniótól.

A bővítés egyik legfőbb ellenzője a bécsi kormány, amely attól tart, hogy a beruházás hasonló projektek sorát indíthatná el a térségben. “Ha a bizottság úgy dönt, hogy elfogadható az állami támogatás Paks II. esetében, akkor Ausztria felméri a jogi lehetőségeket, és ha van rá mód, fontolóra veszi, hogy az Európai Unió Bírósága elé vigye az ügyet” – mondta Reinhold Mitterlehner osztrák alkancellár.

A beruházással kapcsolatban német és osztrák energetikai vállalatok is komoly aggodalmakat fogalmaztak meg, az érintett cégeket képviselő ügyvédi iroda pedig arról számolt be, hogy számukra kedvezőtlen döntés esetén fellebbezni készülnek.

A cikk szerint többen attól tartanak, hogy a bizottság engedni fog az orosz lobbinak. A paksi beruházás az egyik legjobb példája annak, ahogyan Moszkva a stratégiai befolyása megőrzésére használja fel az energiadiplomáciát Közép-Európában – írta a Politico.

A Mladá Fronta Dnes című cseh liberális napilap szerdai cikke szerint “nem érdemes túl nagy lelkesedéssel fogadni”, hogy a magyar kormány 9 százalékra csökkenti a társasági nyereségadót, mert Magyarországon az adók úgy mozognak, mint a körhinta. Ráadásul a beruházók számára vonzóbb a stabil adókörnyezet még akkor is, ha magasabb adót fizetnek – írja.

“A leglényegesebb a hitelesség, az, hogy elhiszi-e valaki a magyaroknak, hogy öt, tíz vagy húsz évig ilyen alacsonyan hagyják az adókat” – írta Ales Michl, a cseh pénzügyminisztérium gazdasági tanácsadója. Michl szerint Orbán Viktor kormánya, akár a szlovák kormány, úgy mozgatja az adósávokat, ahogy azt pillanatnyi érdekei kívánják.

A szerző kifejti: nem művészet mozgatni az adósávokat, de művészet az adókat beszedni, s ebben Magyarország jelenleg nagyon rosszul teljesít. “A társasági adó beszedésében a magyarok az unióban a legrosszabbak, ezért az adósáv mozgatását náluk kényszernek lehet nevezni, amiből igyekeznek erényt kovácsolni” – szögezi la Ales Michl.

Csehország, ha megtartja megbízhatóságát, a gazdasági környezet kiszámíthatóságát és stabilitását, akkor a magasabb társasági adó ellenére továbbra is vonzóbb ország lehet a befektetők számára, mint Magyarország – állítja Ales Michl.

– MTI –



További hírek a Gazdaság kategóriából






hirdetés