Külföldi sajtó a varsói NATO-csúcsértekezletről

Berlin, Brüsszel, Párizs, Varsó, Pozsony, Bukarest, Kijev – A német sajtó az észak-atlanti szövetség kelet-európai jelenlétének megerősítéséről hozott döntést és Németország szerepének megváltozását emelte ki a NATO-csúcstalálkozóról közölt kommentárokban.

A Die Welt című konzervatív lap kiemelte: “a szövetség Varsóban az egyetlen helyes döntést hozta meg: több fegyverkezésről és több elrettentésről határozott”. A négy zászlóalj állmásoztatása az orosz határ közelében és a gyorsreagálású erők létrehozása “megfelelő védekező válasz Oroszország erőszakosságára”. A NATO ugyan nem tudna megakadályozni egy baltikumi orosz inváziót, de “megnövelné egy ilyen támadás költségeit” Oroszország számára. “Éppen így működik az elrettentés” – írta a Die Welt.

A liberális Der Tagesspiegel Rémisztő közömbösség Kelet-Európával szemben című kommentárjában rámutatott, hogy a Varsóban hozott döntések révén a német hadsereg, a “Bundeswehr történetében most először állomásoznak majd német katonák Kelet-Európában”. A “nyugati védelmi szövetség” jövőjét tekintve döntő fontosságú, hogy megmaradjon az összetartás tagjai között, a varsói döntés “ezért is történelmi jelentőségű”, hiszen megmutatja, hogy “a nagy NATO-tagállamok kiállnak a kisebb, új tagok mellett” – hangsúlyozta a Der Tagesspiegel. A baloldali Frankfurter Rundschau szerint a NATO új küldetései “jelentősen megváltoztatják Németország szerepét”. Az csak a “kisebbik gond”, hogy nagy vita várható a német közreműködésről az AWACS felderítő repülőgépeknek az Iszlám Állam terrorszervezet elleni bevetésében. Nagyobb gond, hogy a “fegyverkezéshez” további eurómilliárdokra lesz szükség – írta a Frankfurter Rundschau.

A francia Le Figaro szerint a varsói NATO-csúcson a megosztottság mutatkozott meg az orosz fenyegetettséggel szemben, miután Lengyelországgal és a balti államokkal ellentétben a szövetség nem akarta olyan ellenségként megjelölni Oroszországot, amely ellen fel kellene fegyverkezni. A találkozón elhangzott nyilatkozatok azonban eltérnek a zárónyilatkozat tartalmától, s a NATO mégiscsak megerősíti a keleti-európai szárnyát mintegy négyezer katonával. A Le Monde ezzel szemben azt emelte ki, hogy az egység, a határozottság és a párbeszéd volt a találkozó három kulcsszava, ahol a NATO-tagok bebizonyították, hogy képesek a konszenzusra. A szervezet számára az elrettentés és a védelem közötti egyensúly megtalálása a fő kérdés. A kelet-európai szárny megerősítése katonailag nem jelentős, miután “nem négyezer katona fogja megállítani az orosz tankokat, hanem politikai erődemonstrációként szolgál Oroszországgal szemben” – írta a Le Monde.

A La Libre Belgique című belga napilap cikkében a katonai szövetség és Oroszország között egyre erősödő feszültségről írt. A cikk szerzője szerint a keletről jelentkező veszély miatt szükséges összefogásról szólt a 27-ik csúcstalálkozó, amelyet Oroszország ukrajnai beavatkozása indokolt és az elmúlt időszak kalinyingrádi csapaterősítése tett időszerűvé. Moszkva agresszív lépésnek tartja a balti országok és Lengyelország védelmének erősítéséről szóló NATO-terveket, és válaszlépéseket helyezett kilátásba. A lap hangsúlyozza, hogy a NATO-tagországok nem egységesek Oroszország politikáját illetően, mert míg Amerika, Nagy-Britannia és Németország egyértelműen fenyegetettségről beszél, addig Franciaország szerint nincs sem keleti fenyegetés, sem ellenség.

A NATO elrettentő képességei szempontjából “áttörésnek” minősíti a varsói csúcsot a Rzeczpospolita független jobbközép lengyel napilap főszerkesztője. Boguslaw Chrabota úgy látja: az atlanti szövetség, döntve a katonai erő telepítéséről a korábbi szovjet érdekszférában, “legyőzte azt a tehetetlenséget, melyet a Szovjetunió örökösei iránt tanúsított”. A Gazeta Wyborcza balliberális lengyel napilap kommentátora megállapítja: a NATO-csúcs után Lengyelország és a balti államok az eddigieknél nagyobb biztonságban érezhetik magukat. Pawel Wronski úgy értékeli: a keleti szárnyon rotációs rendszerben telepítendő, mintegy négyezer fős négy zászlóalj “nem állítja meg a 850 ezer fős orosz hadsereget,” mindazonáltal a jelenlétük “véget vet az azon való töprengésnek, hogyan is működjön a washingtoni szerződés 5. cikkelye,” vagyis a kollektív védelem elve.

A bukaresti lapok szerint Románia számára nem volt éppen kudarc a varsói csúcs, de ünneplésre sincs sok oka. A jobboldali Evenimentul Zilei rámutat: a NATO “nehéz fiúi” (az amerikaiak, angolok, kanadaiak) a keleti szárny északi felének védelménél, Lengyelországban és a balti államokban “zsúfolódnak” össze, míg délen, a beígért romániai NATO-hadosztályt Romániának magának kell felállítania lengyel és bolgár segítséggel. A másik román célkitűzésről, a Fekete-tengeri flotta kialakításáról, a liberális Adevarul azt írja, Románia csak egy gyenge ígéretet kapott arról, hogy októberben még előveszik a témát. A konzervatív Romania Libera szerint Varsóban kiderült: Románia több védelmet remélhet az orosz fenyegetéssel szemben az Egyesült Államokkal ápolt stratégiai partnerségétől, mint a NATO-tól.

Jelképek és gesztusok jegyében zajlott a varsói NATO-csúcstalálkozó, de a szövetség katonáinak gyakorlati bevetésével nem foglalkozott – állapította meg a Lidové Noviny című cseh napilap.

A konzervatív újsághoz hasonlóan a többi cseh lap kommentátora is úgy véli: a NATO Varsóban újra megmutatta, hogy keményebb álláspontot foglal el Vlagyimir Putyin Oroszországával szemben, mint az Európai Unió. A Právo című baloldali lap jegyzetírója szerint a varsói NATO-csúcs a várt eredményeket hozta, amelyek Moszkvát sem lepték meg. Jirí Roskot úgy véli, hogy a varsói tanácskozást azért érdemes elemezni, mert arra rányomta bélyegét a Brexit, valamint Donald Trump, az amerikai republikánusok várható elnökjelöltjének az a kijelentése, hogy el kell gondolkodni azon, szükség van-e a mai körülmények között a NATO-ra. Barack Obama megpróbálta kifogni a szelet Trump vitorláiból, amikor Varsóban azt hangsúlyozta, hogy a NATO-nak is igazodnia kell a kor követelmélnyeihez – mutat rá a baloldali lap.

Csak árnyalatnyi különbségeket tartalmazó véleménycikkekben kommentálták a varsói NATO-csúcs eredményeit hétfőn a pozsonyi lapok, amelyek szerint a konferencia – jelképes döntései mellett – erős jelzést küldött a “Nyugat egységéről.” “Varsó végeredményei többségükben jelképesek, de a jelzés, hogy a nyugat a biztonság területén egységes, erősen lett elküldve” – írta a liberális pozsonyi Sme. Az, hogy a szövetség által Lengyelországban és a Baltikumban elhelyezett haderőben Nagy Britannia az egyik vezető hatalom lesz, azt mutatja, hogy “a britek nem mennek sehova” – vélekedik a lap kommentárírója, Peter Schutz, aki szerint Németország szerepvállalása ennél is fontosabb, mivel egy esetleges orosz agresszió esetén a fegyveres konfliktus felelősségének felvállalását jelzi. “Senki épelméjű nem szeretné, hogy az oroszok jövőbeni háborús ellenségeink legyenek, ugyanakkor senki épelméjű nem állíthatja azt, hogy Vladimír Putyin és kormánya barátként viselkedne” – ismétli meg többször is cikkében a pozsonyi Pravda kommentárírója, Peter Javurek. A “jelképes katonai jelenlét” a Baltikumban nem játszhatna döntő szerepet egy orosz agresszió esetén, a feladata nem is ez, hanem az, hogy megnyugtassa a szövetségeseket – teszi hozzá a szerző.

Az Ukrajinszka Pravda kijevi hírportál kommentárjában kedvező fejleménynek nevezte azt, hogy az atlanti szervezet jelentős mértékben növeli segítségnyújtását Ukrajnának. A hírportál ugyanakkor rámutatott arra, hogy a szövetség által jóváhagyott, úgynevezett átfogó támogatási csomagról semmilyen részletet nem hoztak nyilvánosságra. A hírportál kedvezőtlennek értékelte azt, hogy az elfogadott határozatban egyetlen utalás sincs Ukrajna NATO-csatlakozásának perspektívájára. “A szövetség ismét elfelejtette, hogy erre 2008-ban ígéretet tett Ukrajnának” – írta az elemzés szerzője kiemelve, hogy a Grúziáról hozott határozatban viszont konkrétan kinyilatkoztatta az atlanti szervezet, hogy az ország idővel a NATO-tagjává válik. A portál kedvezőnek minősítette azt, hogy a szövetség kimondta: orosz katonák vannak a Donyec-medencében. A NATO egyetértett továbbá Kijevvel abban, hogy nem lehet választásokat rendezni a szakadár kelet-ukrajnai területeken addig, amíg a Kreml nem teljesíti a minszki megállapodásban foglaltakat.

– MTI –

Címkék: , ,







hirdetés