Külföldi egyetemek – CEU-rektor: nem zárják be a felsőoktatási intézményt

Akt.:
Michael Ignatieff
Michael Ignatieff - © Fotó: AFP / Kisbenedek
Budapest – Nem zárják be a Közép-európai Egyetemet (CEU) semmilyen körülmények között, a tudományos programok folytatódnak – mondta az intézmény elnök-rektora szerdai budapesti sajtótájékoztatón. Michael Ignatieff kijelentette: Budapest az “otthonuk”, és itt akarnak maradni.

Kiemelte: a magyar kormány által benyújtott felsőoktatási törvénymódosítást diszkriminatívnak tartják, támadásként értékelik a CEU-val szemben, és úgy vélik, az a tanszabadság kárára válik egész Európában, károsítja a magyar-amerikai kapcsolatokat. Diszkriminatívnak tartotta a feltételek teljesítésére a 2018 februári határidőt is.

Az elnök-rektor szerint vissza kell vonni a törvényjavaslatot, amely őket veszi célkeresztbe, támadja nem csak az intézmény, hanem a magyar felsőoktatás akadémiai szabadságát. Szerinte más megoldást kell találni. Jelezte: készek a párbeszédre a kormánnyal, ugyanakkor szerintük a javaslat benyújtásával “megtört” a bizalom. Nem szeretnék növelni a feszültséget, de visszavonulót sem fognak fújni – jelentette ki a rektor, aki azt ígérte: az összes jogorvoslati lehetőséget igénybe veszik majd.

Michael Ignatieff kitért arra is, hogy Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság jóváhagyását adta működésükre, és az egyetem mindig is tiszteletben tartotta a törvényi eljárásokat, legyen szó vízumról, munkavállalói engedélyről vagy adófizetésről.

Megjegyezte: a törvényjavaslatot nem előzte meg hossza konzultáció, “tegnap este hirtelen nyújtották be”.

Az elnök-rektor jelezte: az Amerikai Egyesült Államok vezetése kifejezte teljes támogatását, New York állam volt kormányzója szintén kiállt az intézmény mellett, ahogy Kanada nagykövete is.

Úgy fogalmazott: a kormány semmibe veszi a hozzájárulásukat a magyar tudományos élethez, nemzetközi kultúrához. A rektor kitért arra is, hogy kiemelkedő nemzetközi, tudományos helyezéseket értek el, valamint felhívta a figyelmet a társintézményekkel való együttműködésre.

Enyedi Zsolt, magyar ügyekért felelős rektorhelyettes arról, hogy a javaslat szerint Magyarországon külföldi egyetem csak akkor működhet a jövőben, ha mögötte kormányközi szerződés van, azt mondta: eddig szakmai szempontok alapján döntöttek arról mit lehet tanítani, ezentúl politikai döntésnek kell mögötte állnia. Ez rossz az egyetemüknek, de rossz a magyar felsőoktatásnak is – rögzítette.

Probléma az is, hogy megkövetelnék, a külföldi egyetemnek oktatási tevékenysége legyen a származási országban. A CEU-t a helyi közép-európai sajátosságok figyelembe vételéve hozták létre, ez egy bevett forma. Elvileg indíthatna programokat más országokban, de miért lenne attól jobb a magyar felsőoktatás? – kérdezte.

Kitért arra, hogy azon oktatók, akik nem uniós országból jöttek, eddig külön munkavállalási engedély nélkül dolgozhattak, ezentúl erre sem lesz lehetőség.

Újságírói felvetésre azt mondta: arra számít, értelmes párbeszédet lehet majd folytatni az oktatási államtitkárral, az a kérdés, hogy mennyire van megkötve a keze. (Palkovics László oktatási államtitkár közlése szerint szerdán este egyeztetnek a rektorral.)

A rektorhelyettes hozzátette: konzultálnak az Európai Bizottsággal, és információi szerint Navracsics Tibor területért felelős uniós biztos is vizsgálja a kérdést.

Fodor Éva, rektorhelyettes elmondta: a diákokat, tanárokat levelek írására kérték, és arra, hogy keressenek kapcsolatokat itthon és külföldön, akik támogatják, hogy a CEU a jövőben is jelen lehessen Magyarországon.

Palkovics László oktatási államtitkár szerdai budapesti sajtótájékoztatón azt mondta, a jövőben akkor működhetne oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik. Az államtitkár hivatkozva az Oktatási Hivatal külföldi intézményeket érintő vizsgálatára jelezte: a tapasztalatok nyomán módosítják a felsőoktatási törvényt, és feltétel lesz az is, hogy a külföldi felsőoktatási intézmény a székhely szerinti országban működő, államilag elismert felsőoktatási intézménynek minősüljön. Ez utóbbi minden országra, míg az államközi szerződés feltétele a tengeren túli országokra vonatkozik majd. Az oktatási államtitkár hangsúlyozta: minden intézménynek meg kell felelnie a hatályos magyar törvényeknek, “nincs olyan egyetem, nem szabad lennie olyannak Magyarországon, aki a törvények felett állónak képzeli magát, ez igaz egyébként valóban a Soros-egyetemre, a CEU-ra is”.

További pontosításként említette, hogy az itt folytatni kívánt képzés és oklevél államilag elismert felsőfokú fokozatot adó képzésnek minősüljön.

A CEU háttéranyaga szerint az intézmény 25 éve van jelen Magyarországon, 8 mester és 2 doktori programja akkreditált, több mint 600 magyar munkavállalót foglalkoztat, évente mintegy 1800 hallgató tanul itt, közte közel 400 magyar diák. Álláspontjuk szerint a Közép-Európai Egyetem kettős identitása lehetővé teszi, hogy Magyarországon és az Egyesült Államokban is akkreditált képzéseket nyújtson.

– MTI –








hirdetés