Közvélemény-kutatók: a két évvel ezelőttihez hasonló eredmény születne a választáson

Budapest – A 2014-es parlamenti választással közel azonos eredmény születne egy most vasárnapi voksoláson – mondta a Nézőpont Intézet ügyvezetője a Közvélemény-kutatók portál összesítésére hivatkozva a portál által szervezett csütörtöki budapesti konferencián.

Fodor Csaba közölte: a kozvelemenykutatok.hu portált azért hozták létre, hogy egy helyen elérhetővé tegyék a havi rendszeres méréseket. Hozzátette, az öt nagy hazai közvélemény-kutató intézet (ZRI/Ipsos, Medián, Nézőpont Intézet, Századvég, Tárki) összesített negyedéves adatai alapján a ciklus felénél az mondható, hogy a két évvel ezelőtti listás választáshoz hasonló eredmény születne most vasárnap is.

Az összegzés szerint egy most vasárnapi választáson a legvalószínűbb listás eredményt nézve a Fidesz-KDNP 46, a baloldali pártok együttesen 24 (az MSZP 13, a DK 8, az Együtt 2, a PM 1), a Jobbik 21, míg az LMP 5 százalékot szerezne. 2014 áprilisában a belföldi listás eredmények szerint a Fidesz-KDNP 44, a baloldali pártok együttesen 26, a Jobbik 21, míg az LMP 5 százalékos eredményt ért el.

A konferencián Kmetty Zoltán, a Nézőpont Intézet szakértője előadásában arról beszélt, hogy a kutatási eredmények alapján a listás eredményekben nincsenek nagy eltérések a két évvel ezelőttihez képest, “mintha be lenne fagyva a pártrendszer”, ugyanakkor a pártok teljesítménye, szavazóinak, szimpatizánsainak száma erősen hullámzik a ciklus során.

Példaként említette, hogy a Fidesz támogatottsága 2014 őszén magas – 38 százalékos – volt, amit a győzteshez húzás magyarázott, majd ősszel az internetadó miatt csökkent a párt népszerűsége, 2015 első negyedévében volt a mélyponton, 27 százalékon, az év végére azután 34 százalékra emelkedett, és most 31 százalékos.

A Jobbik ellentétes utat ír le: a 12 százalékos indulásról 2015 első negyedévére 17 százalékra ért fel a tapolcai siker után, de ezt nem tudták megtartani, és ismét csökkent, 11 százalékra. Vagyis nem lett hosszú távon jobbikos szavazó azokból, akiket a párt “fel tudott szívni”.

A baloldali pártok támogatottsága stabil, nincsenek ilyen mértékű kiugrások, a Fidesz rosszabb szerepléséből nem tudtak profitálni – hangzott el.

A Nézőpont Intézet felmérése szerint a Fidesz a politika iránt jobban érdeklődő, magasabb státuszú, felsőosztályba tartozó, gondok nélkül élők csoportjában tudta növelni szavazóinak számát 2015 első és negyedik negyedéve között.

Kmetty Zoltán elmondta: a pártok közül leginkább a Fideszhez, a Jobbikhoz és a DK-hoz kötődnek szorosan támogatóik, az LMP-nek és a PM-nek azonban nincs meg az a “magszavazói tábora”, amely mindig mellettük lenne, az LMP-nél a protestszavazók nem jelennek meg ciklus közben.

Závecz Tibor, a ZRI Závecz Research tulajdonosa azt mondta: a Fidesz szavazótáborának 77 százaléka – azaz 1,5 millió ember – tekinthető a szavazótábor magjának, vagyis jelenleg akkora a párt magja, mint az őt követő Jobbik teljes tábora. A párt “gyűrűjébe” a szavazótábor 15 százaléka, a “perifériába” 8 százaléka tartozik. A “gyűrűben” és “perifériában” lévők nagy valószínűséggel maradnak a pártnál, az “elszívásukra” leginkább a Jobbiknak van esélye.

Mint mondta, a tipikus Fidesz-szavazó 50 év feletti, inkább 60 évesnél idősebb, magasan kvalifikált, egzisztenciája stabil, jellemzően a középosztály-felső középosztály tagja, a fővárosban vagy kisvárosban él.

Az MSZP-nél szintén a szavazótábor háromnegyede, mintegy 700 ezer ember tekinthető a “magnak”. Az elkötelezett MSZP-s szavazó jellemzően 60 év feletti, alacsony iskolázottságú, éppen hogy kijön a pénzéből, néha eladósodik, az alsó osztály tagja, a fővárosban vagy faluban él, de elvágyódik onnan. Mind a “gyűrűnél”, mind a “perifériánál” magas a szándék, hogy maradnak, de a DK, a Jobbik és az LMP tud elszívni közülük.

A Jobbik szavazótáborának mindössze 53 százaléka – 600-700 ezer ember – tekinthető a “magnak”. Ebben a helyzetben a pártnak nem az a feladata, hogy új szavazókat szerezzen, hanem, hogy a már meglévő, gyengébb kötődésűeket megtartsa. A kutató szerint a Jobbikon belüli radikális szavazók kényszermegoldásként vannak a Jobbik táborában, de a – a DK kivételével – szinte minden párt le tud “csipegetni” ebből a táborból.

A tipikus Jobbik-szavazó 30 év alatti, érettségizett, diplomás, beosztással jön ki a jövedelméből, az alsó középosztály-középosztály tagja, kisvárosban vagy községben él, de szeretne feljebb jutni.

A felmérés szerint a DK támogatói nagy eséllyel DK-sok maradnak, az MSZP és az LMP tud “elhúzni” szavazókat. Az LMP esetében inkább a párthoz vándorlás várható, semmint az elvándorlás. A bizonytalanok köréből leginkább az LMP-nek és a Jobbiknak van lehetősége szavazatok begyűjtésére.

Sik Endre, a Tárki vezető kutatója előadásában azt a kérdést vizsgálta, miért fogja a Fidesz hosszú távon is megőrizni az előnyét.

Elmondta, a pártban 2015 második negyedévében kitalált téma – a migránsok, menekültek, bevándorlók ügye – “tökéletesen bejött”, a Fidesz vissza tudta nyerni népszerűségét. Hozzátette: ez a tematika különösen akkor működik jól, amikor – mint most – nincsenek menekültek.

Megjegyezte: ha esetleg népszerűség-csökkenés következne be, a pártnál “csak be kell nyomni a (…) pánikgombot”, és az “automatikusan, különösebb erőráfordítás nélkül hozza a szükséges szavazatokat”.

Követezésképpen “egy pártra fogunk szavazni a következő választáson is” – mondta.

Az előadások után rendezett kerekasztal-beszélgetésen szó volt arról, hogy a kutatók azt is vizsgálniuk kell, a bizonytalanok melyik párthoz vannak közel, ennek figyelembevétele nélkül hibás előrejelzések születnek.

A konferencián előadást tartott volna Hann Endre, a Medián ügyvezető igazgatója is, de ő betegség miatt lemondta a részvételt.

– MTI –








hirdetés