Közhasznú munkásokat tessék!

Akt.:
Van példa az értékteremtő közmunkára is, például Hajdúdorogon
Van példa az értékteremtő közmunkára is, például Hajdúdorogon - © Fotó: Matey István
Debrecen – A miniszter szerint a hazai nagyvállalatoknak munkát kellene adniuk a mai közmunkásoknak is.

A társadalmi felelősségvállalást fontosnak tartó nagyvállalatok adhatnának munkát azoknak, akik jelenleg közfoglalkoztatottként dolgoznak, vagy hátrányos helyzetű csoporthoz tartoznak” – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a napokban vállalatvezetők előtt.

Tárt karokkal…

A politikus úgy fogalmazott, hogy ha a vállalatok társadalmi, szociális felelősségvállalási programjai és a kormány felzárkóztatási stratégiája között összhang van, az javíthatja a cégek versenyképeségét és eredményeit. Nos, a Napló által megkérdezett hajdú-bihari cégvezetők legalábbis fenntartásokkal fogadták Balog Zoltán eszmefuttatását.

Szabó Miklós, a Tranzit Ker Zrt. vezérigazgatója volt az, aki Orbán Viktor debreceni látogatásakor írásba adta a miniszterelnöknek az ezzel kapcsolatos megoldási javaslataikat. – Mi azt mondtuk, hogy adják oda a cégeknek a közhasznú foglalkoztatás egy évi költségét, a vállalatok pedig cserébe vállalják, hogy a közmunkabér kétszereséért, a közmunkaidő duplájában foglalkoztatják ezeket az embereket. A kormány mostani elképzelései nem erről szólnak, és tartok tőle, hogy nem is fogják megoldani a problémát – jelentette ki Szabó Miklós, akinek a társadalmi felelősségvállalásról az a véleménye, hogy annak nemcsak a munkaadók, hanem a potenciális munkavállalók részéről is meg kell mutatkoznia.

– Mi százas nagyságrendben tudnánk jelenlegi közmunkásokat foglalkoztatni, a közmunkabér minimum kétszereséért, de ez főállást és napi nyolcórás foglalkoztatást feltételez. Nehogy már arról szóljon a társadalmi felelősségvállalás, hogy az adófizetők és a cégek kontójára a közmunkás dupla pénzt kap, és amikor lejár a közfoglalkoztatás ideje, veszi a kalapját és odébb áll. Ennek megakadályozására jogszabályi garanciák kellenek – érvelt a vezérigazgató.

Szakmai a hiány

Az a fő probléma, hogy a munkaerőhiány a legtöbb vállalkozásnál strukturáltan, konkrét szakmák és szakemberek hiányában jelentkezik, amit a közmunkások népes tábora nem képes lefedni – erről már Miklóssy Ferenc, a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke beszélt. Szavai szerint ahhoz, hogy ezeket a (sok esetben képzetlen vagy alacsonyan képzett) közmunkásokat értékteremtő munkára lehessen fogni, előbb képezni kell, ami viszont jól kimunkált képzési stratégiát feltételez. „Az a cél, hogy a mintegy 400 ezer közmunkásnak legalább a felét visszavezessük az elsődleges munkaerőpiacra. A cél tehát jó, de hozzá kell alakítani az intézmény- és eszközrendszert, és megfelelő finanszírozást is mellé kell rendelni a siker érdekében. A szociális kiadások egy részét képzésre, átképzésre kell fordítani, ez pedig elsődlegesen államifeladat” – vélekedett a legsürgetőbb teendőkről a kamarai vezető.

Igény lenne rá

Fülöp Zsolt, a Trans Sped cégcsoport ügyvezető igazgatója szerint ha a közmunkásoknak kötelező lesz elfogadni a cég állásajánlatát, ezzel vissza lehetne őket (vagy legalábbis egy részüket) vezetni az értékteremtő munka világába. – Raktárost, targoncást vagy éppen gépkocsivezetőt mi is rendszeresen keresünk, de ehhez az kell, hogy az illető akarjon dolgozni. Meg akarjon tanulni, hiszen nekünk még költeni kell az illetőre ahhoz, hogy megfelelő munkaerő váljon belőle – mondta a vállalatvezető, aki azt is helyesli, hogy a versenyszférában elhelyezendő közmunkás a közfoglalkoztatás hátralévő idejére a fizetése mellé megkapja a közmunkabért is. – A betanulás idejére értelemszerűen alacsonyabb bér jár az illetőnek, mint később, ezért ebben az időszakban megfelelő keresetkiegészítést jelenthet a közmunkabér – jelentette ki a Naplónak Fülöp Zsolt.

– Petneházi Attila –


Bár minket nem érint…

– Bár minket közvetítő cégként ez a probléma direktben nem érint, a tagszervezeteinknél azért látjuk, mekkora gond például a szakképzett állatgondozók hiánya. Közmunkási körből éppen megoldható lenne az utánpótlás, csakhogy sok közfoglalkoztatott vagy nem akarja vagy nem tudja kitanulni a szakmát. És akkor az alacsony szintű munkamorálról még szót sem ejtettünk. Ez a helyzet nem pusztán munkaerőpiaci szempontból problémás, hiszen generációk nőnek úgy fel, hogy nem látják a szüleiket munkába járni – osztotta meg velünk a gondolatait Marczin Zsolt, az Alföldi Sertés Értékesítő és Beszerző Szövetkezet ügyvezető igazgatója.








hirdetés