Közeleg a tavasz, kertészkedésre fel!

Akt.:
A metszést már korábban el lehetett kezdeni. Ottjártunkkor Hajdú Lajos is épp ezzel foglalatoskodott.
A metszést már korábban el lehetett kezdeni. Ottjártunkkor Hajdú Lajos is épp ezzel foglalatoskodott. - © Fotó: Czirbik Milán
Bocskaikert – Hajdú Lajost, a bocskaikerti kertbarátkör rutinos tagját kérdeztük a télről, a kora tavaszi kerti munkákról.

A tél végéhez közeledve egyre enyhébb az idő, lassan elővehetjük az ásót, a kapát és a gereblyét. Indul a kertészkedési szezon, éppen ezért számos teendőnk lesz kertjeinkben.

Mennyivel másabb az idei tél, mint a tavalyi volt?

Hajdú Lajos: Érezhetően – még az előző évinél is – enyhébb, ugyanakkor a tél mindig kettős megítélésű egy ember számára. Egyfelől, ha jó idő van, és nem kell sokat fűteni, akkor azt mondjuk, ezt megúsztuk. Másrészt, tapasztalataink szerint, a tél hidege szükséges ahhoz, hogy a kártevők egy része elpusztuljon. Fagymentes tél után a túlélő kártevők miatt intenzívebben kell védekezni. Az egyre gyakoribb és tartósabb meleghullámok becsapják a természetet, a gyümölcsfák rügyei megduzzadnak, és egy újbóli fagy sajnos óriási károkat képes okozni a kertekben. Ahhoz, hogy ezt elkerüljük, érdemes a későbbi virágzású, illetve fagyra rezisztens fákat ültetni.

A klímaváltozás van-e valamilyen hatással a kertészkedésre?

Hajdú Lajos: A felmelegedés illetve a klímaeltolódás eltérő módon jelentkezik hazánkban. Általában a tél manapság sokkalta enyhébb, mint régen. Ugyanakkor az elmúlt években koratavasszal egy komoly fagy nagy kárt okozott a meginduló, rügyező fáknál. A másik probléma az a bizonyos – egyre ritkábban kialakuló – hótakaró, amelyet a közlekedők nem szeretnek, viszont a kertek nagyon kedvelnek. Ez a hóréteg védi a fagytól a már elültetett zöldségeket, ezen felül a vízutánpótlás biztosítása miatt is nagyon fontos tényező. A sokkal szélsőségesebb, változékonyabb időjárásra a természet próbál válaszreakciókat adni. Két évvel ezelőtt március 15-én, a már földből kibújt tulipánok a lehullott nagy hó hatására visszahúzódtak a talajba.

Milyen teendőink vannak a kertben tavasz közeledtével?

Hajdú Lajos: Én kicsit visszább nyúlnék azzal, hogy „alapozásként” szükséges ősszel egy alkalmi, rezes lemosó permetezést csinálni, amely már eleve a megelőzést segíti. Nagyapáink a fa törzsét mésszel kenték be és téli feladat még a kombinált műtrágya kiszórása. Februárban az alma és a körtefa metszése kezdődött el, majd rügyezést követően a többi gyümölcsfa is sorra kerül. A lemosó permetezést tavasszal is célszerű elvégezni, de lehetőleg nem az elmúlt évben használt permetszer típussal. Vigyáznunk kell a növények érzékenységére is, például az őszibarack fákat bimbónyílás után már nem szabad réztartalmú szerrel permetezni. A talaj előkészítés mindig izzasztó munka volt és a szerves trágyát, valamint a komposztot is ekkor dolgozzuk be.

Milyen zöldségfélékkel kezdjük el a tavaszi vetést, elkezdhetjük-e már februárban a palántanevelést?

Hajdú Lajos: Van, aki esküszik arra, hogy az a fajta, ami neki van és aminek a magját megszedi, az a legideálisabb. A kertbarátok egy része már ilyenkor a „tejfölös doboz szisztémával” dolgozik, de nagyon sokan inkább palántapártiak. Úgy gondolom, hogy ebben az esetben a két módszer együttes alkalmazása a kifizetődő. Személy szerint koratavasszal, a zöldborsóval szoktam kezdeni a vetést, nálunk főként ez dominál. Kikísérleteztem, hogy nekem melyik a tökéletes fajta, melyik terem a legjobban, melyiket éri legkevésbé a madárkár. A borsó mellett persze sokan a hagymával – többet már ősszel is ellehet dugni – vagy éppen a korai salátákkal kezdik az ültetést.

HBN–Czirbik Milán








hirdetés