Kovács Zoltánt ajánlották kommunikációs államtitkárnak

Kovács Zoltánt ajánlották kommunikációs államtitkárnak
Navracsics Tibor környezetéből ajánlották kommunikációs államtitkárnak Kovács Zoltánt. Négy éve, amikor a Fidesz újra fölényes gyõzelmet aratott a városban a helyhatósági választásokon, még a debrecenieket is meglepte Kovács Zoltán kommunikációs tanácsnok színrelépése.

Valami hasonló játszódott le az idei országgyûlési voksolást követõen, csak most már országos szinten. Az újonnan felálló kabinet kormányzati kommunikációért felelõs államtitkárává nevezték ki a 41 éves politikust, ami a párt belügyeit kevésbé ismerõknek legalább olyan meglepetést okozott, mint debreceni szerepvállalása. 
 
Szûkebb pátriánkban ugyan már nem kell bemutatnunk az olvasóknak, az eddig is gazdag szakmai életútjából mégis mely állomásokat emelné ki, mint a legfontosabbakat?
Kovács Zoltán: Az elsõ helyen említeném a Debreceni Egyetemet, ahová tudatosan készültem, mert máshol nem volt földrajz-történelem szak. Meghatározóak voltak a Közép-európai Egyetemen, illetve hozzá kapcsolódva az oxfordi egyetemen 1994/95-ben végzett tanulmányaim. És az első három között említeném bekapcsolódásomat abba a politikai csoportosulásba, melynek munkája nyomán a 90-es évek végétől rohamosan fejlõdni kezdett Debrecen. Egy abaúji kis településen születtem – ma már Debrecenben érzem magam otthon.
 
Politikai szerepvállalás

A szép jövõvel kecsegtetõ szakmai karrier mellett miért tartotta fontosnak a politikai szerepvállalást?
Kovács Zoltán: Világ életemben nyughatatlan lélek voltam, egy dolog általában addig tud lekötni, amíg legjobb tudásom szerint el nem végzem, és már keresem is az újabbat. A politikai kommunikáció olyan terep, ami erre lehetõséget ad. 
 
Nem sokkal a kinevezése után „jött” is a feladat, hiszen korábbi fõnöke, Kósa Lajos szavai nyomán komoly hisztéria tört ki ellenzéki és pénzügyi berkekben, amit a miniszterelnök szõvivõje, Szíjjártó Péter szavai tovább fokoztak, mintegy kommunikációs zavart tükrözve.
Kovács Zoltán: Meggyõzõdésem, hogy nem Kósa Lajosnak egy debreceni konferencián elmondott szavaira reagált a pénzvilág, az legfeljebb ürügyet adott mindarra, ami történt. „Megkóstoltak” minket, az eset tanúságait pedig minden szereplőnek le kell vonnia… 
 

Az új rendszer felállása

Hogyan kell értelmezni az új felállást, és milyen szerepet játszik ebben, mint államtitkár?
Kovács Zoltán: Az Orbán Viktor személyéhez, illetve a nagy stratégiai bejelentésekhez kötődő kérdésekben többnyire személyes szóvivõje nyilatkozik. A kormány és a minisztériumok mindennapjai, a kormányzás szakmai munkája kapcsán felvetődő kommunikációs feladatok tartoznak hozzánk. A Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter,  miniszterelnök helyettes által koordinált kormányzati munka fontos feladata hárul tehát ránk. Az általam vezetett kormányzati kommunikációért felelõs államtitkárság csapatának tagja Nagy Anna kormányszóvivő. Ha már kormányszóvivő: szakítani szeretnénk az elmúlt évek gyakorlatával, azzal, hogy minden témában õ mondja el a kormány, a minisztériumok álláspontját. Hitelesebb az a politika, amely arcot ad az egyes szakterületeknek: képviseljék a kormány szakmai álláspontját maguk a miniszterek és államtitkárok. Annak a mintegy 50 embernek, aki velem fog dolgozni, az lesz a feladata, hogy összehangolja a miniszterelnökség és a minisztériumok mondanivalóját – de mi foglalkozunk majd például az országkép formálásával is. Sokban hasonlít ez arra a munkára, amit „kicsiben” a debreceni városházán végeztem. 
 
Amikor feláll ez a rendszer, és olajozottan mûködik, befejezettnek tekinthetõ a feladata, mi lehet a következõ?
Kovács Zoltán: Ebben a munkában az az igazi kihívás, hogy az ember soha nem dőlhet hátra… Hiába az olajozottan működő gépezet, minden nap más és más módon teszteli a rendszert. Folyamatos és rendkívüli intenzitású munka – emiatt nemigen kell új kihívást keresnem. Politikai kommunikációban ennél egyébként sem igen lehet feljebb lépni. Életem kihívása, igyekszem megfelelni neki. Ami biztos, annak ellenére, hogy én csak „gyüttment” vagyok Debrecenben, nem szeretném végleg elhagyni a várost. A család, így szívem nagyobbik része is itthon marad.