Kötőjel: Korkérdés

Illusztráció
Illusztráció - © Fotó: huffingtonpost.com
Vannak, akik idősebbnek és vannak, akik fiatalabbnak látszanak a koruknál. Ez fajta kérdése, alkati kérdés, életvitel kérdése, meg minden együtt. Gyerekkorunkban szeretnénk, ha idősebbnek hinnének bennünket, aztán, úgy 50 után, meg azon fáradozunk, hogy fiatalabbnak tűnjünk inkább – ha lehetRéti János írása.

Erre alkalmasint öltözködéssel, frizuraválasztással, életmóddal, a hölgyek némi sminkeléssel igyekeznek rásegíteni egy kicsit, mármint a kívánt hatás erősítése kedvéért. Aztán ez valamilyen szinten sikerül, aminek persze mi örülünk, annak rendje és módja szerint.

Magam a fiatalabbnak látszók fajtájához tartozom, tartoztam, hosszú ideig volt az, hogy nem egy korcsoportba valónak látszottam volt osztálytársaimnál, amit a híres színész, Trokán Péter meg is jegyzett a 40 éves érettségi találkozón: – Hogyhogy Te nem őszülsz? – kérdezte a hosszú asztal másik végéről, mivel neki már addigra jócskán „deressé tette a határt” az élet. – Látod, még arra sincs időm, hogy őszüljek – vicceltem el a kérdést távolról. Erre a tulajdonságomra büszke is voltam jó ideig, főleg olyan helyeken, ahol valamiért, valamilyen, dokumentummal igazolni kellett az életkorunkat. Vagyis azt, hogy már vagyunk vagy épp azt, hogy nem vagyunk annyiak. Hogy körrel jelölt korosztályhatár már nem vonatkozik ránk, és nézhetjük, akár a malackodós vagy idegrongyoló filmeket is. De semmi nem tart örökké!

Egy napon, nagy büszkén szállok fel a tömegközlekedés valamelyik járművére és készülök megmutatni a személyazonossági igazolványomat, hozzáfűzve, hogy én már személyivel járok, azaz nemhogy nyugdíjas vagyok, hanem megszűnt a jogviszonyom a közlekedési vállalatokkal, amikor a vezető szinte fel sem nézve a dokumentumra, csak annyit mond: – Látom! Egy világ dőlt össze bennem! Hát elmúlt az ifjúság? Immár láthatóan is? Aztán tovább „romlott a helyzet” mert mostanában már csak intenek a vezetők és annyit mondanak udvariasan, hogy „menjen, foglaljon helyet”! Sőt még rosszabb: elérkezett a látványos öregkor kezdete! Eddig ugyanis az ellenőrök még néha megnézték a személyimet, de most csak legfeljebb oda pillantanak és mennek tovább. Újabban meg se néznek!

– Réti János –








hirdetés