Kósa: kulcskérdés az autonómia

Az új magyar kormány nemzetpolitikai stratégiájához való viszonyulás határozza meg, milyen kapcsolatot ápol majd a Fidesz a különböző határon túli magyar szervezetekkel – nyilatkozta az erdélyi Krónikának Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke.

Debrecen polgármestere szerint fel kell újítani a magyar-magyar együttműködést az anyaországban és a környező országokban élő magyarok között. A politikus beszélt arról is, hogy kulcskérdés az autonómia megítélése. Szerinte miért ne járna az autonómia a magyaroknak, ha jár a finneknek, svédeknek, baszkoknak Európában.

A Fidesz ügyvezető alelnöke szerint egészen biztosan szoros partneri kapcsolatuk lesz azzal az erdélyi magyar szervezettel aki jónak találja nemzetpolitikájukat, aki pedig elfogadhatatlannak tartja, azzal nyilván nem annyira szoros, mivel az alapstratégiai célkitűzésben sem értenek egyet.

“E téren kulcskérdés az autonómia megítélése, amelyről azt gondoljuk, hogy napirenden kell tartani, ugyanis nem hiszem, hogy a románok vagy az ukránok megteszik helyettünk” – szögezte le a napilapnak Kósa, hozzátéve: miért ne járna az autonómia a magyaroknak, ha jár a finneknek, svédeknek, baszkoknak Európában? “Mi egyenrangúak vagyunk az európai nemzetek sorában, tehát ki kell követelnünk magunknak, hogy ami másoknak jár, az kölcsönösségi alapon nekünk is.” – áll az interjúban.

A politikus érdekes fejleménynek tartja, hogy most már Románia is megismeri a kisebbségi román létet, hiszen népességének tíz százaléka már nem az országban lakik, és látható volt milyen türelmetlen intézkedésekkel reagált ezekre a problémákra például az olasz kormány. “Előfordulhat, amire sohasem gondoltunk volna, mégpedig hogy húszéves távlatban kisebbségi ügyben a magyar és a román álláspont megegyezik” – vélekedik.

Kósa szerint fel kell újítani a magyar-magyar együttműködést az anyaországban és a környező országokban élő magyarok között. “Le kell ülnünk a környező országok vezetőivel, és rendezni kell azokat a kérdéseket, amelyek most problémaként vetődnek fel például az oktatásban, a kulturális együttműködésben. Ugyanakkor számos más gond van azokkal az országokkal – Szerbia, Horvátország és Ukrajna -, amelyek nem tagjai az EU-nak. Kicsit mi is hasonló cipőben járunk, mint Románia, amely kettős állampolgárságot ad olyan ország lakóinak, amely nem uniós tagállam, gondolok itt a Moldovai Köztársaságra. Tehát ezeket a kérdéseket rendeznünk kell – nyilatkozta a politikus.

– Független Hírügynökség –