Korszerűsítik a Keleti-főcsatornát

Akt.:
Bara Sándor, a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója
Bara Sándor, a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója - © Fotó: Derencsényi István
Debrecen – A klímaváltozás, a vízvisszatartás, a tározóépítés és az aszálykezelés jelöli ki a jövő feladatait.

A világon egyedülálló módon tömöríti a víztudománnyal foglalkozó szakembereket a Magyar Hidrológiai Társaság (MHT), melyet többek között mérnökök, vegyészek, biológusok, orvosok és történészek alkotnak. A civil szervezet legfontosabb eseménye a napokban zajló, 34. országos vándorgyűlés, amelyet július 6–8. között idén Debrecenben tartanak – mondta dr. Szlávik Lajos, a MHT elnöke szerdán a Lovardában. Az érdeklődők kétszáz előadást hallhatnak, szó esik például az ár- és belvízvédelemről vagy a hazai aszálystratégiáról.


Dr. Szlávik Lajos az MHT elnöke | Fotó: Derencsényi István Dr. Szlávik Lajos az MHT elnöke | Fotó: Derencsényi István ©

Milliárdok kellenek

– Állandó feladatot jelent az árvízvédelmi töltés, a belvíz, valamint a térségi vízpótló, vízellátó csatornahálózat kezelése és fejlesztése – mondta Bara Sándor, a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója elmondta. – Az uniós pályázatok segítségével tavaly év végén fejeződött be a Berettyó folyó védtöltéseinek megerősítése, amely egy 4,6 milliárd forintos beruházás volt. Kiemelt feladat a jövőben a Keleti-főcsatorna korszerűsítése is, melyet műszaki meghibásodások indokolnak.

Dr. Hoffmann Imre, a Belügyminisztérium közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkára kiemelte a klímaváltozás, vízvisszatartás, tározóépítés és aszálykezelés jelentőségét, amelyekre a jövőben 270 milliárd forintot szán a kormány.

HBN–VK








hirdetés