Korszakzár

Freddie Mercury és David Bowie
Freddie Mercury és David Bowie
Nincs már közöttünk a Beatlesből John Lennon és George Harrison, a Queenből Freddie Mercury, a Deep Purple-ből John Lord, és hosszan lehetne folytatni a sort, most éppen Lemmyvel és David Bowie-val. Égerházi Péter írása.

Lassan kihalnak ezek az „ősbölények” – mondta Koroknai Árpi, s ez csak megerősítette a már belém fészkelt gondolatot: korszakzárás előtt állunk. Aligha ismétlődik meg a manapság divatos pop-rock és egyéb zenei formációkkal, hogy váltakozó fénnyel, de több évtizeden át csillagként ragyogjanak. Egyszerűen nem lesz rájuk olyan igény, mint 30-40-50 év után a Rolling Stonesra, a Deep Purple-re vagy az Omegára, az Illésre és a Generálra. Felgyorsult világunkban a zenekarok, az előadók és a zenei stílusok is viharos gyorsasággal váltogatják egymást, kevés kivételtől eltekintve, nincs is idejük megszeretni őket a fiataloknak. Így elmarad az a kötődés hozzájuk, mint a korábbi korosztályoknak Mick Jaggerhez, Peter Gabrielhez, Szörényi Leventéhez, Kóbor Jánoshoz vagy a már elment zenészegyéniségekhez. Nem megbántva az utánunk következő generációkat, de ezzel nekik kevesebb jó jut az életből, mert sokszor ezek az ősbölények segítettek át bennünket a mindennapos gondokon. Halálukkal – ahogy Váradi Feri mondta – az ifjúságunk egy darabja is elvész, nekik viszont nem lesz mit elveszteni.

– Égerházi Péter –








hirdetés