Korrupció itthon: pénz kezet mos

Az új típusú feudalizmushoz hatalmas méretű korrupció (is) társul
Az új típusú feudalizmushoz hatalmas méretű korrupció (is) társul - © Illusztráció: Derencsényi István, archív
Debrecen, Budapest – Bizonyos közbeszerzéseknél a túlárazás mértéke még a szakembereket is megdöbbentette.

Ez az egész korrupciós őrület ott kezdődik, amikor kifestetjük a lakásunkat, de eszünk ágába sincs a munkáról számlát kérni. Igaz, a mester is bizonyára összeráncolná a homlokát egy ilyen, merőben szokatlan kérés hallatán. Próbálná ezt a polgár egy skandináv országban megtenni…

– erről Inotai András, az MTA Világgazdasági Kutatóintézet vezető kutatója beszélt a Naplónak annak kapcsán, hogy napvilágot látott a Korrupciókutató Központ tanulmánya.

Megvenni kilóra?

A felmérés szerint Magyarországon egyes közbeszerzési eljárások túlárazása a becsült 30 százalékkal szemben akár ennek az 5-15-szöröse is lehet, miközben az uniós gyakorlat az, hogy öt százalékig az eljáró hatóságok (indokolt esetben) hajlandóak mondjuk a fél szemüket lehunyni. Tóth István János, a publikációt jegyző központ igazgatója utalt arra, hogy a túlárazott közbeszerzési eljárások aránya a 2011-es közbeszerzési törvénymódosítást követően jelentősen nőtt, és ekkor ugrott meg (ötven százalékra) a tenderfelhívás nélküli pályázatok száma is. A napi.hu idézi Tóth István Jánostól azt a megállapítást, hogy az építőiparban meglepő módon nem tapasztaltak mesterségesen felpumpált árakat; ott ugyanis a korrupció nem a túlárazásban, hanem jellemzően a nyertes kiválasztásában jelenik meg.

A múltban gyökerezik

Inotai András szerint történelmi gyökerei vannak annak, hogy nálunk miért ilyen mérvű a korrupció. És nem szocialista gyökerei; sokkal régebbi időkbe kell visszamenni. – Miért Görögországban a legsúlyosabb mértékű, és megállíthatatlannak tűnő a korrupció? Mert 1828-ig Ottomán Birodalom volt. Miért súlyos a korrupció Bulgáriában, Romániában? Bár utóbbiban (az államfő és a főügyész határozott kiállása révén) egyre eredményesebben küzdenek ellene; ilyen karakán embereket és fellépést szeretnék látni Magyarországon is – mondta a gazdaságkutató, mielőtt szűkebb pátriánk elemzésére tért. „A 80-as években egy kettéosztott Európában (a szocialista blokk országai közül elsőként) nálunk engedélyezték a magánvállalkozásokat, illetve a vállalati gazdasági munkaközösségeket. Ha ma Európa még mindig kettéosztott lenne, akkor Magyarország lenne a tündöklő csillag a szocializmus egén. Akik nagyvállalkozók lettek (tisztelet a kivételnek), és ma is ott vannak a leggazdagabb honfitársaink között, azok két dologból gazdagodtak meg; az adócsalásból és az állami támogatásokból. E kettőnek természetesen semmi köze a nemzetközi versenyhez. Sajnálatos, de azt kell mondjam, hogy a mai magyar vállalkozói réteg kétharmada alkalmatlan a nemzetközi piacokon való helytállásra” – véli Inotai András.

Rendszerszintű hiba

Az elemző aggasztónak tartja azt is, hogy a politikai lojalitás egyre komolyabb szerepet kap a boldogulásban. Szerinte az a baj, hogy maga a rendszer nem versenyképes, hiszen nem a versenyképességet támogatja, hanem egy új típusú feudalizmust, mert azzal lehet bebetonozni a hatalmat. Ehhez pedig (szavai szerint) hatalmas méretű korrupció társul.

– Ha az EU semmi mást nem csinálna, csak a már ide adott pénzeket három szempont alapján (a közbeszerzések tisztasága, túlszámlázás, a szerződések tartalmának való megfelelés) vizsgálná, akkor sok milliárd eurót azonnal visszakövetelhetne.

Hiszen, ahol minden második közbeszerzésen (meghívásos alapon) egyetlen pályázó indul, ott szinte evidens a túlszámlázás – mondta, hozzátéve: az az aggasztó, hogy a korrupció az ületi szféra szintjéről immár az állami szféra szintjére emelkedett, amit jól példáz a közbeszerzési törvény 2011. évi módosítása. Ez volt az, ami minden korábbinál nagyobb teret nyitott a már említett meghívásos egyszereplős közbeszerzések előtt. A politikai és a gazdaság összefonódására leginkább Dél-Európában van példa; meg persze Magyarországon.

– Petneházi Attila –


Mit kellene tenni?

  • Törvényi hátteret és ellenőrzést szigorítani
  • A nem nyilvános közbeszerzéseket betiltani
  • Az adatokat nyilvánosan hozzáférhetővé tenni
  • A túlárazás lehetőségét csírájában elfojtani
  • Az eredményeket folyamatosan elemezni
  • A bűnösöket a közbeszerzésekből kizárni
  • Az egy-két szereplős versenyt minimalizálni
  • Az uniós források felhasználását kontrollálni








hirdetés