Kormányzati össztűz az energiahivatal elnökére a gázdrágulás miatt

Lényegében a gázszolgáltatók kijáróemberének nevezték a Magyar Energia Hivatal elnökét a parlament gazdasági bizottságának csütörtöki rendkívüli ülésén a szocialista képviselők, azon a napon, amikor hatályba lépett az átlagosan 10,1 százalékos gázáremelkedés.

Szerintük Matos Zoltán a sajtón keresztül előre “bemondta”, 15-17 százalék drágulásra lenne szükség, amit csak a kormány gyors márciusi jogszabály módosítása mérsékelt. A Fidesz szerint politikai színjáték az MSZP eljárása a bizottsági üléssel. Egy szocialista képviselő szerint a nyáron 3-8 százalék árcsökkenésre lesz szükség. A bizottság végül állásfoglalásban ítélte el a MEH elnökének nyilatkozatát és eljárását.

Mi lehet a motivációja annak, hogy a MEH elnöke lemondott főellenőri feladatáról, amikor “előre bemondta a végeredményt”? – tette fel a kérdést Szanyi Tibor (MSZP), az Országgyűlés gazdasági bizottságának csütörtöki rendkívüli ülésén. Azon a napon, amelyen átlagosan 10,1 százalékkal drágul a lakossági gáz. Szanyi szerint Matos Zoltán ezzel de facto a MEH-elnökségről is lemondott. Az ülés elején Podolák György (MSZP) elnök arról beszélt, hogy Matos korábban az egyik nagy gázszolgáltató pénzügyi vezetője volt. Ha ez a cég ilyen “felszólítást” kap, az ekkora áremelést fog kérni – fejtegette Podolák.

Matos Zoltán március elején egy sajtó háttérbeszélgetésen mondta azt, hogy az akkori adatok alapján szerinte 15-17 százalék áremelkedés lesz indokolt április elsején. Ez pár nappal ezelőtt történt, hogy a szolgáltatóknak be kellett nyújtaniuk árváltoztatási igényüket, amelyeket a MEH bírál el a törvény értelmében. A kormány és az MSZP ezután össztüzet zúdított Matos Zoltánra, mondván: egyáltalán nincs szükség drágulásra sem a gáz nagykereskedői beszerzési ára, sem a forint-dollár árfolyam alapján. Ezt követően a kormány két alkalommal módosított az irányadó kormányrendeleten, a gázár-képlet néhány pontját megváltoztatta, ezzel jött ki a 10,1 százalék.

A gáz ára politikailag érzékeny, a törvény megalkotásával ezért csinálták meg az “automatát”, amely szabályozza az ár alakulását, de azzal nem számoltak, hogy valaki rosszul vezeti a szerkezetet – mondta Szanyi Tibor. Szerinte a MEH elnökének feladata az, hogy kordában tartsa a szolgáltatói áremelési kísérleteket.

Matos Zoltán szerint mindenben a jogszabály alapján jártak el, például nem hagyhatták figyelmen kívül a forint és a dollár árfolyamának mértékét, amelyben egy rövid időre kiugrás volt tapasztalható. Puch László (MSZP) szerint viszont amikor látható volt ez a “pukli”, akkor Matosnak kezdeményeznie kellett volna a figyelembe veendő időszak elnyújtását. Szerinte a kormányrendelet megfelelő alkalmazása esetén nem lett volna szükség ennek módosítására. Matos szerint viszont a rendelet megváltoztatása nélkül 14,4 százalék drágulásra lett volna szükség. Azt pedig tagadta, hogy a szűk körben elhangzott előzetes becslés alapján készítették volna el árváltoztatási kérelmüket a szolgáltatók.

Puch László viszont úgy vélte, a MEH nem vizsgálta, miért nem a tényleges költségek mentén alakul a nagykereskedők beszerzési ára, miért nem osztoznak a lakossággal a gáztárolók hasznán. Számítása szerint júniusban 3-8 százalék árcsökkenésre lesz szükség.
Fónagy János (Fidesz) szerint politikai színjáték az ülés összehívása, arra a napra, amelyen már hatályba is lépett az áremelkedés. Az MSZP eljátssza saját ellenzékét, 2002 óta 15-ször emelte a gáz árát, most, a választások előtt pedig a nép barátjának képében tűnik fel – tette hozzá.

A gazdasági bizottság kormányzati többsége végül három pontból álló állásfoglalásban ítélte el a MEH és elnökének eljárását. Megállapították, hogy a jogszabályok alapján van lehetőség versenyre a gáz piacán, az ár kiszámítható és tervezhető, hogy csak az indokolt költségeket tartalmazza, a MEH pedig képes megvédeni a lakossági fogyasztókat. Ugyanakkor a hivatal elnöke a nyilatkozattal veszélyeztette hatósága függetlenségét és hatósági jogkörének gyakorlását. Amiatt is elítélik Matos Zoltánt, hogy a MEH nem vette figyelembe a szolgáltatók által vásárolt teljes gázmennyiséget és annak árát, azt, hogy a gázcégek a drágábban vett energiahordozót adják el a lakosságnak.

Az ülés végén Matos Zoltán nem nyilatkozott arról, hogy a történtek után lemond-e. A pár hónapja kinevezett vezető mandátuma hat évre szól. Eltávolítását – Hónig Péter, energetikáért is felelős miniszterrel együtt – a márciusi botrány kirobbanása után az MSZP kezdeményezte, de Bajnai Gordon miniszterelnök mindkettejüket bizalmáról biztosította.

– Független Hírügynökség –

Címkék: , ,