Korfu, a Jón-tenger smaragdzöld mennyasszonya

Korfu, a Jón-tenger smaragdzöld mennyasszonya
© Fotó: Becsi Etelka
Korfu – A vendégszeretet és a jókedv ugyanúgy hozzátartozik ehhez az országhoz, mint az olivaolaj és a mitológia.

Korfu, vagy, ahogy a görögök nevezik, Kerkyra Görögország és a Jón-tengeri szigetcsoport legészakibb szigete. Albániától mindössze 2,5 kilométerre terül el. A „smaragd sziget” nevet dús örökzöld növényzetének köszönheti, amely ciprusfélékkel, olajfákkal, változatos színekben pompázó vadvirágokkal, citrom- és narancsfákkal kápráztatja el a látogatóit.

Korfu a keletet a nyugattal összekötő tengeri hajóutak ősidők óta ismert fontos állomása volt, emiatt az évszázadok alatt többször esett áldozatul ellenséges támadásoknak, és gyakran került idegen hódítók kezére.

Ahogy a korfuiak magukba olvasztották a különböző nemzetek vonásait, egy teljesen egyedülálló kulturális arculat formálódott ki. Ma is látható és érezhető az ókori római, a bizánci, a velencei a francia és az angol hagyományok keveredése.

Kalimera

Korfu évről évre a turisták ezreit ejti rabul, természeti szépségei, mediterrán klímája, gyönyörű homokos és sziklás tengerpartjai, kristálytiszta tengeröblei és a helyiek vendégszeretetének köszönhetően.

A városokban, falvakban bárhol járunk lépten-nyomon, ismeretlen emberek köszönnek ránk: kaliméra! Ez a jól csengő köszönés melengeti a turista lelkét. Ez a vendégszeretet „csábította” Sissyt, vagyis Erzsébet császárnét, a magyarok imádott királynőjét, aki a Villa Achilleonba menekült a császári udvar ridegsége elől. A tengerre néző hatalmas villát ő építette a kor divatjának megfelelő, itáliai reneszánsz stílusban. Sissy érezhetően visszavágyott a homéroszi időkbe, amikor ragyogni kezdett a görögség szelleme, kultúrája, művészete. A villa parkjában híres szobrok másolatával vette körül magát. Gyönyörű volt a királyné, művelt és mérhetetlenül magányos. A görög mítoszok vizén hajózott, akár Odüsszeusz, így találta meg Korfut, a nyugalom és a szépség szigetét.

Megtapasztalhattuk, hogy itt még a narancs is ízletesebb, mint nálunk. Ezen a napsütötte tájon a levegő tiszta, illatos a szállodák kényelmesek. Érezhettük a szieszta jótékony hatását. Sokkal kellemesebb leheveredni a besötétített szobában, mint pörkölődni a nyári izzó napsütésben.

Szigettúrák földön, vízen

Az első nap egy részében a főváros vendégszeretetét élvezhettük. Korfu város építészeti remekei a különféle hagyományok ellenére egységes arculatot mutatnak. Majd körbejártuk a sziget nevezetességeit, Gaszturit, a Kanoni-félszigetet, ahol a világ legrövidebb repülőtéri kifutóján szállnak fel a nemzetközi járatok, melynek izgalmát mi is megtapasztalhattuk. A festői szépségű helyen található a paleokastritsai kolostor, amely már a XIII. században működött. A kikötő felé tartunk, frissítő sós permetet fúj a tengeri szél. Az autóbusz egyik ablakából meredek, zölden ragyogó domboldalakat, a másikból a végeláthatatlan kék tengert látom. Korán van még, a vízen mégis számtalan kis fehér hajó lebeg. Kirándulni induló turisták, görög halászok, magánvitorlások indulnak a sziget felfedezésére. Mi is végigjárhattuk a szigetpart vonalát láncszerűen követő kisebb szigeteket: Paxioszt, Antipaxioszt, Lefkast – eljuthattunk Ithakába, Odüsszeusz állítólagos szülőhelyére. A bátrabbak a hajóról ugrálva, még a Kéklagúnában is fürdőzhettek. A program részeként egy fókabemutatón is részt vehettünk, ahol megcsodálhattuk az állatok és idomárjaik összehangolt munkáját. Azt mondják a helyiek, hogy az istenek szeretik Korfut. Ezért ajándékozták meg árnyas fákkal, szépséggel, örömmel, vidámsággal. A mondák beleszövődnek a valóságba, így egy kicsit mindannyian isteneknek érezhetjük magunkat, amint rálépünk a sziget földjére. Ettől kezdve nem tudunk betelni vele.

HBN–Becsi Etelka








hirdetés