Kór okozók és kórokozók

Működik bennünk egy hibás beidegződés. Ha híre jön, hogy egy kórházi osztályon az ott kitört valamilyen járvány miatt látogatási tilalmat rendeltek el, azonnal megfogalmazzuk az ítéletet: „nem is csoda, képzelem milyen odaadással takarítanak!” Szendrei Péter jegyzete.

Ehhez részben saját tapasztalataink szolgáltatják a táptalajt, hiszen mindannyian jártunk már tisztának aligha nevezhető, lelakott egészségügyi intézményben, aminek mosdójában nem lehetett leöblíteni a WC-t, mert valamelyik csökött agyú embertársunk ellopta vagy összetörte az ehhez szükséges valamelyik alkatrészt, vagy nem tudtunk kezet mosni, mert például lába kélt a csaptelepnek.

Persze vírusok bárhol akadnak; ahogy a fejtetű is képes „beleesni” a legápoltabb hajba, úgy a legfényesebbre sikált kórházban is megjelenhetnek kórokozók – ráadásul általában mi magunk hurcoljuk be őket oda. Ahol sok ember megfordul, ott a bennük lakó mikroorganizmusok is megfordulnak, és ha már ott vannak, új gazdákat keresnek maguknak. Még időnk sem volt kettőt pislogni, máris kitört a járvány. Persze a fertőzés, megfertőződés kockázatát csökkenthetjük gyakori kézmosással – már ha valamelyik csökött agyú embertársunk éppen „nem nézte trombitának” a csaptelepet. Egy gyenge szóviccel élve: a károkozó az igazi kór okozó.

Szendrei Péter

peter.szendrei@inform.hu