Komoly ízületi problémái lehetnek a kisgyerekes anyáknak

Komoly ízületi problémái lehetnek a kisgyerekes anyáknak
© Illusztráció: Getty Images
Budapest – Folytonos hajolgatás a gyerekért a kiságyba, fürdetéskor a kádba? Szaladgálás, felhőtlen játék a kertben, négykézláb lovacskázás? Kisgyermekes anyukaként bizonyára igaznak érezzük az állítást, hogy a mindennapi élet is sport!

Nem árt tudnunk azonban, hogy ezek az ártatlannak tűnő mozdulatok komoly terhelést jelentenek ízületeink számára, és hosszú távon porckopáshoz vezethetnek – olvasható az izuletor.hu közleményében.

Kopik a porc

A babavárás hónapjaiban folyamatosan változik testünk, testtartásunk. A méh növekedése nyomást fejt ki a medence érrendszerére, a medencealapi izmokra és szalagokra. A hormonok lazítják az ízületi szalagokat, így a szülés közeledtével egyre rugalmasabb lesz a csontok közötti összeköttetés. A terhesség alatt a testsúly növekedésével különösen a gerinc, a medence és a lábak terhelése nő jelentős mértékben. Emellett a várandós nők nagy részénél csökken a lábboltozat magassága, a láb hossza pedig 2-10 milliméterrel nő.

Mindezek következtében a terhesség alatt sokan küzdenek különböző ízületi problémákkal. Az egyik leggyakoribb mozgásszervi tünet a derékfájdalom, hátfájással pedig szinte minden kismama küzd. Édesanyaként egy gyermek születését követően komoly fizikai igénybevétellel járó feladatokat is el kell látnunk: a babát napjában több százszor is felemeljük, görnyedünk pelenkázás, fürdetés és szoptatás közben, emelgetjük a nehéz babakocsit vagy hordozót, ki-be emeljük a gyermeket az autóba. Ezek a mindennapi feladatok különösen megterhelőek az anyuka ízületei számára, emiatt sokszor már fiatalon kialakulhat a porckopás, ami nem egyszerűen a porc elöregedésének következménye, hanem az ízületi porc mennyiségének és minőségének károsodása. Jó tudni, hogy a porckopás egy idő után vissza ugyan nem fordítható, de lassítható, késleltethető folyamat.

Az édesanyák nem mondják

A Magyar Gyógytornász- Fizioterapeuták Társaságának 2014-es kutatása rámutatott, hogy az olyan hétköznapi aktivitásokat, mint a házimunka vagy a kisgyermekek cipelése, emelgetése a férfiak jóval nagyobb arányban érzik megterhelőnek, mint a nők. Ez az adat azonban inkább azt mutatja, hogy a nők ezzel kapcsolatban sokkal kevesebbet panaszkodnak, holott lenne rá okuk. Akik heti 1,5 óránál többet foglalkoznak gyerekek emelgetésével és hordozásával, azok egyharmada szenved térdfájdalomtól, és majdnem ugyanennyien (26 százalék) számolnak be derék, illetve gerinctáji problémákról. Az édesanyák ezeket a fájdalmakat sokáig képesek elviselni, csendben szenvednek akár évekig. Leggyakrabban a gyerek két éves korára a panaszok már nyugtalanítóvá válhatnak, és komolyan befolyásolhatják az érintett nők életvitelét. Fontos, hogy amennyiben ilyen jellegű fájdalmaink vannak, még időben keressünk fel egy szakembert!

Gyakori az ínhüvelygyulladás

Sokan nem tudják, hogy a derék- és a hátfájás nem az egyetlen gyakori probléma. Az ínhüvelygyulladás nemcsak azokat érinti, akik napi szinten monoton munkát végeznek kezeikkel (például pénztárosok, gépírók, zenészek, és azok, akiknek a varrás vagy kötés a hobbijuk), a kisgyermekes édesanyák is jelentős veszélynek vannak kitéve.

Ennek oka elsősorban az, hogy helytelenül emeljük fel a gyerekeket. Sok édesanya ugyanis rendszeresen úgy veszi kézbe kisbabáját, hogy saját kezét a pici hóna alá helyezi, ezzel jelentősen megterhelve a hüvelykujjat és az inakat. Minél nehezebb a gyermek, és minél mélyebbről emeljük meg, annál nagyobb veszélynek tesszük ki magunkat, jelentősen megnövelve az ínhüvelygyulladást esélyét. Ügyeljünk arra, hogy ne az inakra helyezzük a terhelést. Ne a hónalja alá nyúljunk, ujjainkat L-alakban tartva, hanem a gyereket az oldalánál, bordáinál fogva emeljük fel, ujjainkkal félkört formázva.

HBN








hirdetés