Európa lelkét vesztette

Akt.:
2Hozzászólás
Kocsis Fülöp az iszlám veszélyéről
Kocsis Fülöp az iszlám veszélyéről - © Fotó: Derencsényi István
Debrecen – Ha nem történik változás, az atya szerint a kontinensre húsz év múlva rá se fogunk ismerni. Interjú Kocsis Fülöppel, a Hajdúdorogi Főegyházmegye érsek-metropolitájával.

Az emberközpontúság mellett kőkemény realizmus cseng ki Kocsis Fülöp görögkatolikus érsek szavaiból, aki tízmillió forintnyi adományt, napelemről működtethető számítógépeket vitt egy szíriai faluba június első felében. Útjáról a keddi Naplóban olvashattak bővebb cikket. De arról is beszélgettünk vele, hogy miért foglalkozik Európa viszonylag keveset a közel-keleti keresztényekkel, illetve valódi veszélyt jelenthet-e az iszlám befolyás erősödése.

Mi az oka annak, hogy olyan kevés szó esik a szíriai és iraki keresztények üldözéséről?

Kocsis Fülöp: Ami nagy baj, holott a szíriai egyházi vezetők lépten-nyomon üzeneteket küldenek, felszólalnak. De nem kapnak figyelmet. Talán mert a nagy nemzetközi médiumok jelentős része olyanok kezében van, akiknek érdeke, hogy a káosz folytatódjék. A hazai újságíróknak is van felelőssége abban, hogy kevésbé figyelnek oda erre a témára. Lehet azért, mert úgy vannak vele, hogy ez kisebb hírértékkel bír.

Vagy talán mert a szíriai keresztények érdekérvényesítő képessége csekély, és szinte nincs is, aki tolmácsolja sanyarú helyzetüket az európai közönségnek.

Kocsis Fülöp: A szíriai főpapok fájó szívvel fogalmazzák azon véleményüket, mely szerint Európa megfeledkezett róluk. Még maguk az európai egyházfők sem feltétlen mérik fel, hogy a migránsok egységes problémahalmazkénti kezelésével pont a keresztények azok, akik „kipotyognak a rendszerből”. A keresztények ugyanis nem vegyülnek a muszlimok közé, azaz nagyrészt a menekülttáborokban sem jelennek meg. Ennek oka, hogy arányaiban jóval kevesebben vannak, ami a táborok feszült közegében, ahol ráadásul a saria, az iszlám vallásjoga érvényesül, veszélyes helyzeteket teremtene számukra. Így azonban a segélyekből nem részesülnek.

kf2

Fotó: Hajdúdorogi Főegyházmegye

A mostani támogatás rendszer és politikai szemlélet nem kedvező a nehéz sorsú közel-keleti keresztények számára. Az aleppói melkita érsek, Jean-Clément Jeanbart azt mondja, a politikai korrektség leple alatt őrült hazugságokat engedünk meg magunknak, miközben prófétai igazságokat kellene kimondani.

Hogyan próbálnak túlélni? Mit várnak Európától?

Kocsis Fülöp: Óriási erőfeszítéseket tesznek, az egyházi vezetők a támogatásunkat kérik abban, hogy a hazájukban maradhassanak. Vagy ha el kellett menekülniük akkor azt, hogy az életkörülmények vonzóbbá tételével segítsük a visszatérésüket. Hiszen a háború lerombolta a házaikat, elvette a munkahelyeiket, mire menjenek akkor vissza? A legtöbben persze még ennek ellenére is hazatérnek, a föld, az otthon, a múlt, az őseikhez való kötődéseik miatt. Nem mellékesen a magyar kormány az utóbbi években sokat tett értük, talán erről többet kellene beszélni állami szinten, mert a magyar és a nemzetközi közvélemény sem igazán tud róla. Vajon a mai plakátháborúban ezt miért nem mutatják meg? Úgy sejtem azért, mert ezért kevésbé lehet lelkesedni… Ugyanakkor a mostani gyűjtéssel sokakat sikerült megmozgatni, a katolikus egyház például egész országra kiterjedő akciót hirdetett. Az emberekben megvan a jóság és szeretnének segíteni, de egymásra kell találjon e kettő.

Szíriában nagyra értékelték, hogy egy kicsi és távoli ország foglalkozik velük.

További fontos tanulság, hogy a személyes jelenlétem nem volt hiábavaló, örülök, hogy nem hagytam magamat lebeszélni. Ugyanis a személyes kapcsolat az, amire az ottani keresztényeknek szintén óriási szüksége van.

Korábban járt háborús zónában?

Kocsis Fülöp: Ukrajnában néhány évvel ezelőtt. Megrendítő volt. Nem voltam kíváncsi se a harckocsik, se az egyenruhás katonák látványára, nem mondhatom, hogy ez a fajta érdeklődés akár minimálisan is bennem lett volna. Azért kellett elmennem, mert felelősségem volt az adományokért és vágytam a személyes találkozásra. Ez vezetett. S nem az érdeklődés vitt bele abba sem, hogy az életükről kérdezzem őket. Hanem hogy minél inkább osztozhassak az együttérzésben. Szíriáról én is láttam romos felvételeket. De a helyszínen ez más, a családok egykori szép lakóháza szétrombolva iszonyú élmény… A szétlőtt homszi püspöki székesegyházban például a szintén felkelő, iszlamista an-Núszra Front hozott létre katonai bázist. A drasztikus, barbár pusztítás nyomai…! Azért ez megint árulkodó: a kereszténység építeni akar, az erőszak rombolni. Miért volt érdekük a kivonuláskor mindent felégetni, szétrombolni? Mi ez a gonosz erő?

És milyen volt az ottani keresztényekkel beszélgetni?

Kocsis Fülöp: Egyáltalán nem láttam bennük gyűlöletet, vagy indulatot. Szomorúságot a szemükben igen, de derűt és életerőt is a tovább élésre.

kf1

Fotó: Hajdúdorogi Főegyházmegye

Érdekes, ott fel sem merült bennem, hogy az esetleges gyűlöletükről érdeklődjek, erre csak itthon kérdeztek rá többen is.

És ön szerint mi a magyarázata, hogy a történtekre nem gyűlölködéssel reagálnak?

Kocsis Fülöp: Egyértelműen a kereszténységgel átitatott gondolkodás. Az iszlámban benne van a bosszú, míg Jézus azt tanítja, hogy ha megütik a jobb arcodat, tartsd oda a másikat is. Ezt mi sose merjük szó szerint venni, legfeljebb poénból. De ott él, hogy a gyűlöletre nem gyűlölettel válaszolok. Boulad atya az alexandriai virágvasárnapi prédikációján kifejezetten ezt fogalmazta meg: nem fogtok rávenni minket a gyűlöletre. Nem adjuk a gyűlöletünket, mert mi a szeretet istene vagyunk.

Miért erősebb a keresztény hit Szíriában, mint Európában? Vagy egyáltalán a vallás, hiszen Öntől az isztambuli oda úton muzulmán fiatalok kértek áldást a papi ruháját látva?

Kocsis Fülöp: Tényleg áldást kértek, döbbenetes volt! Európában elhagytuk a kereszténységet. Ez már nem keresztény Európa, sajnos deklaráltan nem az. Szlovákiában, Romániában, vagy Magyarországon lehet találni elszigetelt falvakat, ahol még él a hit. A keresztény ember alapvetően befogadásra, segítőkészségre, szelídségre törekszik. Amikor Krisztus nevében tesznek szélsőséges dolgokat, az nem kereszténység, mert annak alapüzenete a béke, az elfogadás, Jézus is így jött közénk. Ha törekszünk az evangélium megélésére, a krisztusi életre, akkor megtapasztalhatjuk, hogy a békét a legszörnyűbb körülmények között is meg lehet élni. Ahogy Szíria háborús vidékein, családokban, amelyekben gyermekeket erőszakoltak meg, családtagokat raboltak el, gyilkoltak meg, és mégsem a gyűlölet a válasz.

Mennyire látja valós veszélynek Európára az iszlamizációt? Egyszerre látjuk a muzulmánt, aki az asztalához ülteti a vadidegen keresztényt (mint önnel is megtörtént az útja során) és a terroristát.

Kocsis Fülöp: A mérleget sajnos meg kell vonni.

Azt mondom, mint sok más gondolkodó, hogy ha ez a folyamat valami egészen különleges hatásra meg nem fordul, akkor húsz év múlva Európa muszlim lesz.

Nincs megállás, mert egyrészt tömegek érkeznek, másfelől náluk sokkal több gyermek születik, egy-kettő ellenében nyolc-tíz. Hangsúlyozandó, ez nem valami muszlim sajátosság, a szíriai keresztényeknél szintén nagyon sok a gyermek. Ez a mi kilúgozódott, elkereszténytelenedett, kényelmességre törekvő életünknek a következménye. Félünk a nagycsaládtól, Európa iszlamizálódásának folyamatához ez is hozzátartozik.

Ennyire súlyosnak látja a helyzetet?

Kocsis Fülöp: Mégis mi állítaná meg ezt a tendenciát, ahol a kereszténységnek már semmi tartása nincs, elenyészően, szigetszerűen látjuk csak megvalósulni?!

Európa lelkét vesztette, nincs tartása, miközben az iszlám a maga módján hihetetlen erős lelki tartással rendelkezik. Ha mi, keresztények fel nem ébredünk, és azt nem mondjuk, amiről Böjte Csaba is beszél, hogy helyben meg akarjuk élni a hitünket, akkor nem lesz változás.

Akkor be tud beférkőzni az iszlám, mert nem csak számokról, földrajzi helyzetről van itt szó, hanem egyfajta spirituális hadviselésről is: ha vákuum van, azt valami ki fogja tölteni. Ha nem a keresztény hit, akkor majd az iszlám.

– Ratalics László –


Francois atya nyughelyénél

Kocsis Fülöpék Homszban felkeresték a jezsuita Francois atya sírját és együtt imádkoztak az ottani szerzetesekkel. Kérdeztük, hallott-e híreket más, a görögkatolikusok mostani segítségnyújtásához hasonló támogatásról. – Legalábbis nem mondták. Ami nem azt jelenti, hogy nincs, és váltig hangoztatom, nem gondolom, hogy ebben az egyetlenek lennénk. A holland Francois atya az egész életét rászoruló keresztények és muzulmánok támogatásával töltötte Szíriában, míg 2014-ben meg nem ölték. Lengyel misszionáriusról szintén hallottam, ők tehát az egész életüket adják oda, nem csak egy utazást tesznek.


Ahogy a valóságot Boulad atya látja

Henri Boulad édesapja szír, édesanyja olasz származású, a család francia anyanyelvű katolikus. 1950 óta jezsuita szerzetes Egyiptomban, közben teológiai és filozófiai tanulmányokat folytatott Franciaországban és Libanonban, pszichológiai és pedagógiai diplomát szerzett az Egyesült Államokban. Sok-sok más mellett menekülttáborokat szervezett, küzdött a szudáni népirtás megfékezéséért, a rabszolgák kiváltásáért. Miután Franciaország a politikailag „inkorrekt” nézetei miatt többször is elutasította állampolgársági kérelmét, idén márciusban – Semjén Zsolt (KDNP) miniszterelnök-helyettes közbenjárása eredményeként – magyar állampolgárságot kapott. Boulad atya többször is dicsérte Orbán Viktor miniszterelnök migrációs politikáját.

A Magyar Időkben idén április 29-én megjelent, „A valósággal történő szembesülés” című írását érdemes elolvasnia annak, akit érdekel, miként látja az iszlámot, a keresztény egyházat és az európai politikát az a nagyhatású pap, aki egész életét Észak-Afrikában és a Közel-Keleten töltötte.


A rokonával indult neki

Kocsis Fülöpöt unokaöccse, Király András, a Görögkatolikus Szemlélet szerkesztője kísérte el az útra, és Speidl Bianka orientalista is sokat segített nekik a kommunikációban.


Pénzt és biztatást vitt Szíriába Kocsis Fülöp

Egy elhullajtott lőszert, egy zacskónyi földet és tanulságokat hozott magával a metropolita.



2Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter

A kommentelés opció, a jó magaviselet kötelező! Moderációs elveinket itt olvashatja .






hirdetés