Klinikát és halastavat is építettek Debrecennek hadifoglyok

Akt.:
Klinikát és halastavat is építettek Debrecennek hadifoglyok
© Fotó: Derencsényi István
Debrecen – A legnagyobb közegészségügyi veszélyt az egészen más kultúrájú oroszok kezelése képviselte.

A DE Kenézy Gyula Egyetemi Kórház névadójára emlékeztek kedden a tisztelői. A nyolcadik ilyen ünnepség elején az intézmény, a Bocskai-dandár és a hagyományápoló baráti kör tagjai megkoszorúzták a néhai szülész-nőgyógyász orvos, egyetemi tanár mellszobrát a kórház parkjában.

Kenézy Gyula (Hajdúszoboszló, 1860. január 4. – Debrecen, 1931. november 26.) nagyon sokoldalú személyiség volt – hangsúlyozta köszöntőjében dr. Lampé Zsolt főigazgató. Ruszin Romulusz, a Bocskai-dandár parancsnoka ennek kapcsán arra is rámutatott, hogy a két szervezet sok területen működik együtt, Kenézy Gyula pedig olyan katonaorvos is volt, aki megjárta az I. világháborút.

1-14Fotó: Derencsényi István

Százötvenezer ember

Az emlékülésen B. Nagy Tibor Zoltán zászlóstól, műveleti tartalékostól átvette Lampé Zsolt azt a nagy méretű portréfestményt, mely katonai egyenruhában ábrázolja Kenézy Gyulát. Ezt követően Papp József helytörténet-kutató tartott előadást „A nagy háború hadifoglyai és Debrecen” címmel.
Mint felidézte, a hadifoglyok és a betegek, sebesültek ellátása Debrecennek óriási kihívás volt. Kenézy Gyula ennek végrehajtását is vezette a cívisvárosban. 1914 novembere és 1916 áprilisa között 6500 ágyon 150 ezer személyt gondoztak, s az erre a célra kijelölt megannyi épület között volt egyebek mellett az Auguszta Tüdőszanatórium és a nyulasi barakk is.

A legnagyobb közegészségügyi veszélyt az egészen más kultúrájú orosz hadifoglyok kezelése képviselte – mutatott rá Papp József. Elmondta azt is, hogy Debrecen vezetői tilatakoztak a megfigyelőtábor létesítése ellen, ám ez (is) hiábavalónak bizonyult. A hadifogoly tiszteket a DMKE új (a mai Benedek téren lévő) palotájába vitték, a közkatonákat pedig a tetvetlenítőbe.

1-18Fotó: Derencsényi István

Orosz, olasz, szerb

Ebben az időszakban Debrecenben 2352 elhunyt személy került a Nagysándor-halom melletti temetőbe. 1915-ben 1618 orosz, 1917-ben 209 orosz, olasz és szerb katonát, 1920-ban pedig további 525 exhumált holttestet, illetve a nyulasi barakkban elhunytat helyeztek ott örök nyugalomra.

A hadifoglyokat egyébként a nagyberuházásokban is igénybe vette Debrecen. E külföldiek vettek részt például a klinikák és a hortobágyi halastavak építésében, ugyanakkor Debrecen tűzifa-ellátása érdekében a fakitermelésbe is bevonták őket.

– Vass Attila –