Klímagond: „az emberiség kinőtte már ezt a bolygót”

Klímagond: „az emberiség kinőtte már ezt a bolygót”
© Fotó: ÉKN/AFP
Debrecen – Az éghajlatváltozást nem lehet önmagában kezelni, hiszen az más problémákkal is összefügg.

Egyetértettek abban, hogy valamit csinálni kell; a megállapodás egy keret, amit tartalommal nehéz lesz megtölteni – vélekedett dr. Szegedi Sándor, egyetemi docens, a Debreceni Egyetem Meteorológiai tanszékének vezetője a párizsi klímacsúcson hozott döntésről, melyet a résztvevő mind a 195 ország elfogadott. Ebben Magyarország, a többi tagállamhoz hasonlóan, az Európai Unió álláspontját képviselte. Külön véleményt az atomenergetika körében fogalmazott meg: tekintsék ezt is a levegőt nem szennyező energiaforrásnak. Hazánk álláspontját befogadta a klímacsúcs. Ezzel együtt Magyarországnak be kell tartania a Párizsban elfogadott határozatokat.

– A fejlődő országokban pénzzel is segítik a széndioxid-semleges technológiák bevezetését, ami hazánk esetében évi 2 milliárd forintot jelent. 1990-hez képest, 2030-ig 40 százalékkal mérsékelnünk kell az üvegházhatású gázok kibocsájtását. Továbbá 2030-ig energiafelhasználásunk 27 százalékának kell megújuló forrásból származnia, és ugyancsak 27 százalékkal kell javítani az ország energiahatékonyságát. Mindezt azért, hogy 2 Celsius fok alatt tartsuk a felmelegedést ebben az évszázadban – sorolta a döntéseket dr. Szegedi Sándor, majd kétségeinek hangot adva azzal folytatta, hogy a megállapodás csupán egy keretszerződés, ám a részletekről, annak tartalommal való megtöltéséről egy szó sem esett. Pedig ez lenne a lényeg. Mivel, milyen módon hajtják végre a határozatot az egyes országok?

Politikai szándék kell

– Magyarországon is látok problémákat – folytatta az egyetemi docens. – Bár elfogadták környezetbarátként az atomenergiát, hiszen nem szennyezi a légkört üvegházhatású gázokkal, azaz a klímaváltozás szempontjából semleges. Viszont az atomerőművekkel szemben komoly környezetvédelmi kifogások vannak. Például egy esetleges katasztrófájakor beszennyezi a Kárpát-medencét; kérdéses a kiégett fűtőelemek biztonságos tárolásának megoldása stb. Ahhoz, hogy a párizsi klímacsúcs döntéseit Magyarországon úgy váltsuk aprópénzre, hogy azok a megújuló energiaforrások terjedését jelentsék, politikai határozat szükséges. A jelenlegi folyamatok azonban nem egészen ebbe az irányba mutatnak. Nap-, szél- és geotermikus energia lehetne az alapja az energiagazdaságunknak, hiszen, mindhárom forrásban gazdagok vagyunk. Az ezek hasznosítására tett törekvéseknek azonban sem a pályázati, sem a finanszírozási rendszerben nincs sok nyoma.

Az alternatív energiaforrásokhoz sorolható a biomassza is. Nálunk évente több millió tonna növényi fűtőalapanyag képződik. Ezekből lehet bio­brikettet készíteni és el lehet égetni, de ez sincs olyan környezetbarát, mint a már említett nap-, szél- és geotermikus energia. Nemzetközi környezetvédelmi konferenciákon korábban már volt szó hazánk biomassza hasznosításáról. Akkor elismerték Magyarország megújulóenergia-felhasználás irányába tett lépéseit, de csak azzal, hogy ezt lehetőleg ne növelje tovább az ország.

Fő probléma a túlnépesedés

Szegedi Sándor a klímaváltozást csupán egyetlen gondnak látja a Föld túlnépesedéséből adódó problémák között. Mint fogalmazott, az emberiség kinőtte a bolygót. Környezeti válság alakult ki, és ennek csupán egyetlen eleme a globális felmelegedés. Ugyanekkora gond például a környezetszennyezés, az ivóvízhiány, a termőföld csökkenő mennyisége, az erdőpusztítás vagy az elvékonyodó ózonréteg. – Ezek közül nem lehet egyet kiragadni, például az éghajlatváltozást megállítani, hiszen ott van még a többi, amelyek egyenként, önmagukban legalább akkora jelentőségűek, mint a most favorizált klímaprobléma. Ez utóbbival kapcsolat legfeljebb jóslást lehetne készíteni, nem pedig előrejelzést, mivel sok, önmagában is megismerhetetlen összetevő alakítja az éghajlatot. Például nem tudjuk, hogy az egyes üvegházhatású gázokból hol, mikor, mennyi kerülhet a légkörbe a jövőben. Továbbá itt vannak az embertől független, csillagászati tényezők. Közülük egy a bolygónk tengelyferdesége, ami a besugárzásra, tehát a hőmérsékletre hat. Mindenesetre, a jövőre nézve bármilyen éghajlati adatot mondani, hatalmas kockázat.

– Kovács Zsolt –

 








hirdetés