Kiterjedt fagyok november elején

Kiterjedt fagyok november elején
© Fotó: Pixabay
Hajdú-Bihar – A gyakori, kis mennyiségű eső a talajfelszínt szinte végig nedvesen tudta tartani. Agrometeorológia a Debreceni Egyetem Agrárkutató-intézetek Tangazdaságából.

Utolsó őszi hónapunk az ilyenkor várhatónál 1,5–2 fokkal enyhébb, meglehetősen változatos idővel kezdődött. Front követett frontot, de a lehullott csapadék csak harmada volt az ilyenkor szokásosnak.

Az október legvégén erős hidegfronttal, viharos széllel a Kárpát-medencébe tódult hideg levegő már nyugalomba jutott, majd az áramlás nyugatiasra fordulásával lassú enyhülés kezdődött. A szélcsendes, gyengén felhős időben elsején hajnalra még erős lehűlt a levegő, az Észak-Tiszántúlon sokfelé volt mínusz 1 – mínusz 4 fokos fagy. A megelőző két-három, szintén kiterjedt fagyokat hozó éjszakával együtt ez véget vetett a fagyérzékeny kultúrák idei tenyészidőszakának, csak igen védett mikroklímán, illetve nagyvárosok közelében akadt egy-egy kisebb fagymentes körzet. Ahogyan azonban az átmeneti magas nyomású mező a térség fölül fokozatosan délre húzódott, a megélénkülő nyugatias széllel már enyhe, nedvesebb levegő érkezett.
A 10 fokot alig meghaladó napi csúcsértékekről ismét tartósabban 15 fok közelébe emelkedett a maximum, és az időszakosan erősebb légmozgástól eltekintve kellemes, a szabadtéri munkáknak kedvező idő alakult ki.

agm

Kattintásra nagyobb méretben!

Az időszak derekán még jócskán ki-kisütött a nap, a napos órák száma főként Hajdú-Bihar megye déli felén és a Szatmári-síkon haladta meg kicsivel a sokéves átlagot, s ez csak növelte hőérzetet. A talaj felszíni hőmérséklete 7–9 fok között ingadozott napi átlagban, a 10 fokot legfeljebb a nappali órákban érhette el átmenetileg, azt is csak a lazább homoktalajokon. Az időszak legvégén, a dekádfordulóra több hullámban ismét hideg levegő érkezett, sok volt a felhő, így a nappali felmelegedés 10 fok köré esett vissza. A borult időben az éjszakák enyhék, fagymentesek maradtak, 5 fok körüli minimumokkal.

Gyakori, kis mennyiségű eső

Az egymást gyorsan követő frontátvonulások és a sokszor igen nedves levegő ellenére nem sok csapadék hullott a térségben. Tizedikéig a területi átlagban vett csapadék­összeg alig haladta meg az 5 millimétert.

A korábbi komoly csapadékok utáni bőséges talajnedvesség és az évszakhoz képest enyhe idő kedvező volt a gabona és repcevetések fejlődésére. A gyakori, kis mennyiségű eső a talajfelszínt szinte végig nedvesen tudta tartani, így még a laza talajokon is optimálisak voltak a feltételek a megkésve vetett kalászosok csírázásához, kezdeti fejlődéséhez.

– Debreceni Egyetem – AKIT DTTI Agrometeorológiai és Agroökológiai Monitoring Központ –