Kitáncoltak a cigányok mögül Bihartordán

Akt.:
A nemzetiségi önkormányzat komfort nélküli helyisége (az ajtóban Horváth Tiborné); Bihartorda közel ezer lakójának harmada roma, az általános iskolában viszont mintegy 45 százalékot tesz ki az arányuk.
A nemzetiségi önkormányzat komfort nélküli helyisége (az ajtóban Horváth Tiborné); Bihartorda közel ezer lakójának harmada roma, az általános iskolában viszont mintegy 45 százalékot tesz ki az arányuk. - © Fotó: Szabó Zsolt László
Bihartorda – Felmondta a megállapodást Bihartorda képviselő-testülete a nemzetiségi önkormányzattal.

  • Több mint egy éve nincs írásbeli együttműködési megállapodás Bihartorda települési önkormányzata és a helyi roma nemzetiségi önkormányzat (rnö) között.
  • A képviselő-testület tavaly vitte kenyértörésre az ügyet: nemcsak hogy nem szignálták újra a leginkább formálisnak tekinthető egyezséget – mint teszik azt a helyhatóságok –, hanem még a meglévő együttműködést is felmondta a testület.
  • Megállapodás később sem született, pedig Horváth Tiborné rnö-elnök szerint azt több pályázathoz kellene csatolni, van, ami révén munkát is adhatnának.
  • A testület és a polgármester ezzel együtt sem akar írásbeli egyezséget, pedig Módos Imrének (Fidesz) egy ülésen tett kijelentése szerint a munka a legfontosabb.
  • Az rnö bírósághoz fordult, de elutasították a keresetüket. Fellebbeznek.

Szélmalomharcnak látszik Horváth Tiborné Tímea, a bihartordai roma nemzetiségi önkormányzat (rnö) elnökének küzdelme. A 39 éves asszony által vezetett helyi rnö a 22-es csapdájában vergődik: végeznék a munkájukat, ám a helyi képviselő-testület nemcsak hogy 2016-ban és 2017-ben sem írta alá a leginkább formálisnak tekinthető együttműködési megállapodást, de még a 2015-től érvényes, határozatlan időre szóló egyezményt is felmondták.

A megállapodás igazolása azonban a nemzetiségi önkormányzat szerint pályázatokhoz szükséges, be kell mutatni. Mint Tímea mondja, ilyen a szociális földprogram is, amire újra szeretnének pályázni: az egyik évben gyümölcsfát, a következőben szárnyas jószágot, a harmadikban pedig sertést vagy vetőmagot kaphatnának a családok. A hároméves programban évente 50 család kaphatna segítséget. Horváthné ezt azért tartja jó lehetőségnek, mert tapasztalatai szerint általános vélekedéssé vált a helyi romák között, hogy a közmunkához elég az általános iskolát kijárni, annál egy cigánynak nincs feljebb. Horváthné szerint viszont van.

– Fel kell nyitni a romák szemét, mert a közmunka rabságából nem a kannázás (a ritmust adja a cigány zenében – a szerző megj.) vezet ki. Egy másik elnyert pályázat révén pedig olyan embereket hívtunk meg, akik példájából erőt meríthetnek. A tánc és a kultúra őrzése is fontos, de csak a tanulás, tisztességes, becsületes munka eredményeként lehet családot alapítani és azt fenntartani – így az asszony, aki az előző évi tevékenységükről szóló beszámolójukat is átküldte, és büszkén újságolta, hogy az általa vezetett rnö működését értékelték Hajdú-Biharban a legmagasabbra.

WC nélküli iroda és próbaterem

Emellett roma tánccsoportot szerveztek, egy másik pályázat révén hetente egyszer tánctanár jár Gyomaendrődről a gyerekeket oktatni. – Egyre kifinomultabbak a lépéseik. A cigány táncban ugyanis az apró lépések a fontosak – magyarázza. Ilyenkor az iskolában gyakorolnak, máskor az apró helyiségükben zsúfolódik össze a nyolc lány: csoda, hogy az alap, víz és WC nélküli, lapos tetős irodájukban elférnek annyian. Ezenkívül is számtalan programjuk van: a már említett előadások mellett volt fotókiállításuk, holokauszt-megemlékezésük. Máskor kirándulni vagy színházba vitték a gyerekeket. Tímea azt mondja, a romák mellett magyarok is részt vesznek a rendezvényeken, s kapnak a segélycsomagokból. – Szegény és szegény ember között nem lehet szelektálni, Bihartordán nincs cigány–magyar ellentét – állítja. Azt mondja, papírbrikettek gyártását is tervezték, amivel munkát adhattak volna helyieknek, de arra sem tudták beadni pályázatukat, kellett volna hozzá az írásbeli megállapodás. Ennek hiányában minden olyan pályázattól elesnek, ahol ez feltétel lenne.

20170426_113327

Fotó: Szabó Zsolt László

A lényeg: írásban kell rögzíteni?

Az önkormányzat viszont nem találja a közös hangot Horváth Tibornéval. Miután a kormányhivatal szakmai segítségnyújtása ellenére sem tudtak a felek egymással dűlőre jutni, az rnö bírósághoz fordult – írta meg a 168 Óra című lap –, hogy az bírja rá az önkormányzatot a megállapodás aláírására. Erre a nemzetiségi törvény lehetőséget biztosít, a bíróság a szerződést soron kívüli eljárásban létrehozza. A vita ez esetben viszont arról szólt, hogy írásban kell-e létrehozni a megállapodást.

Ráutaló magatartás: elfogadva

A bihartordai önkormányzat álláspontja szerint ugyanis azzal, hogy biztosítják a nemzetiségi önkormányzat működésének feltételeit (például helyiség odaadásával), ráutaló magatartással teljesíti a törvényi előírásokat. A bíróság a helyhatóság álláspontját fogadta el: eszerint a nemzetiségi törvény és más jogszabály sem írja elő, hogy írásban kell rögzíteni az egyezséget. Továbbá a bíróság szerint a pályázati kiírásokból nem állapítható meg egyértelműen, hogy feltétel volna az írásos megállapodás csatolása – derül ki a határozatból. A bíróság így az rnö keresetét megalapozatlannak minősítette. A kisebbségi önkormányzat viszont nem adja fel, fellebbeznek.

Hiányzott az szmsz-ből, beleírták

Akad azonban még érdekesség az ügyben. A törvényességi felügyeletet ellátó megyei kormányhivatal még 2016-ban felhívta az önkormányzat figyelmét, hogy az együttműködés elemei hiányoznak a szervezeti és működési szabályzatból (szmsz). Augusztus 11-én terítékre is került az ügy a testületben, de a rendelkezésünkre bocsátott jegyzőkönyv szerint csak arról fogadtak el határozatot, hogy fenntartják a korábbi felmondást.

Végül idén márciusban – röviddel a bírósági ítélet előtt – mégis szmsz-be vették az előírt elemeket. Arra a kérdésünkre, hogy ez miként lehetséges, ha a képviselő-testület 2016 februárjában felmondta az együttműködési megállapodást, a kormányhivatal a később megszületett bírósági határozatra mutogatott: mint írták, az ítélet szerint a felek között a megállapodás (ráutalással) létrejött.

Az ügyvéd nyilatkozott

Kerestük Módos Imre (Fidesz) polgármestert is. Többek között azt tudakoltuk volna tőle, hogy ha korábban évről évre aláírták a megállapodást, miért nem teszik meg azt 2016 óta, főleg ha azzal segítenének is a nemzetiségi önkormányzaton. Ám amikor megtudta hívásunk okát, rögvest az önkormányzat ügyvédjéhez irányított bennünket. Dr. Balogh Ádám azt írta, hogy az elemek szmsz-ben történő rögzítése törvényi kötelezettség, az együttműködési megállapodás írásba foglalása pedig egy lehetőség. Az írásba foglalással viszont nem kíván élni a képviselő-testület – közölte.

Szabó Zsolt László


Össztűz alatt a kisebbségi elnök

Miután Módos Imre polgármester csak a jogi képviselőjén keresztül kívánt nyilatkozni, dr. Balogh Ádám válaszai pedig nem elégítették ki kíváncsiságunkat, kikértük az érintett 2016-os testületi ülések jegyzőkönyveit, hogy a faluvezető véleményét is megismerjük, illetve megtudjuk, mi vezethetett az együttműködés felmondásához.

A képviselők többször felemlegettek egy, a YouTube-ra feltöltött videót, amelyen Horváth Tiborné arról beszélt, hogy a közfoglalkozásban lévő cigányok nem a végzettségüknek megfelelő munkát végeznek, nincs lehetőségük a rátermettségük bizonyítására, nem kerülhetnek közintézményekbe.

A februári ülésen Luczás Tünde (független) képviselő szerint az rnö-elnök nyilatkozatával lejáratta Bihartordát. „Megosztotta a falut, folyamatosan áskálódik” – fogalmazott. Az üléseken más képviselők és Módos Imre polgármester is kritizálta Horváth Tiborné munkáját, hozzáállását. Márciusban Módos kijelentette: számára a munka a legfontosabb. Arról is beszélt, hogy „lassan a településen nincs olyan intézmény, aminek az életébe ne szólnának bele. Az önkormányzat munkáját fikázzák, ez nem tesz jót senkinek. Így nem lehet együttműködni.” Módos később azt mondta, „a nemzetiségi önkormányzat részéről az együttműködés arról szól, hogy busz kellene, mert két bála rongyot akarnak szétosztani, és érte kell menni”. Felidézte: volt két rendezvénye az rnö-nek, amelyen rendőri beavatkozásra volt szükség. Utóbbira Horváthné reagált: azt mondta, tanultak az esetből, bevonják a polgárőröket a rendfenntartásba. Máskor a kritikák kapcsán pedig megjegyezte: a jót sosem veszik észre.

Végül idemásolnánk dr. Balogh Ádám ügyvéd e kérdéskörben adott válaszát: „Az ügyvédi irodának nincs tudomása arról, hogy a hivatkozott felek között milyen viszony volt, az megromlott-e, és ha igen, annak mi lehetett az oka.”



A kommentelés opció, a jó magaviselet kötelező! Moderációs elveinket itt olvashatja .






hirdetés