Kisvárda Master Good – A győzelmek kovácsolták a csapatot

A csapatkapitány Lucas Bertucci ugyan nem szerzett gólt, de mezőnymunkájának értéke felbecsülhetetlen volt
A csapatkapitány Lucas Bertucci ugyan nem szerzett gólt, de mezőnymunkájának értéke felbecsülhetetlen volt - © Fotó: Pusztai Sándor
Kisvárda – Nincs titok Kisvárdán, de megelégedettség sem, hiszen a feljutásért tavasszal még meg kell harcolnia az NB II-es futballcsapatnak.

Ijesztően indult és kis szomorúsággal záródott, de ami a Mosonmagyaróvár elleni 3–3 és a Győrrel szembeni 1–3 között történt a kisvárdai NB II-es csapattal az őszi szezonban, az több, mint szép. A várdaiak a feljutást érő második helyen telelnek 21 fordulót követően, és 17 játéknappal a zárás előtt tíz pont az előnyük a már nem feljutó helyen állomásozó Békéscsabával szemben.

– Én a hosszabbításban kapott két góllal zárult nyitány után sem ijedtem meg, mert a csapat jól játszott, utána Győrben feledtettük is azt a döntetlent, és elkezdtük szépen gyűjtögetni a pontokat – kezdett az őszi szezon értékelésébe Kondás Elemér, a Kisvárda Master Good vezetőedzője. – Tíz ember cserélődött ki a keretben a nyáron, kellett egy kis idő, amíg kialakultak az erőviszonyok, de a mi esetünkben gyorsan sikerült összeállnia a csapatnak, amihez kellettek a győzelmek, hiszen azok kovácsolják igazán egységessé a gárdát.

Személycserék, stílusváltás

Úgy tűnt tehát, hogy az igazolások jól sikerültek, különösen a felkészülési időszak utolsó napjaiban érkezett Matija Misic és Brana Ilics személye határozta meg a játékot, a két, magyar felmenőkkel rendelkező, így az NB II-ben bevethető futballista hamar alapemberré vált.

– Akiket sikerült megszerezni a nyáron, azok mind-mind tudtak segíteni a csapatnak – véli Kondás Elemér. – Igen, Misic és Ilics személyében két meghatározó futballistát is tudtunk igazolni, de azért hozzá kell tenni, hogy Brana Ilics nem százszázalékos állapotban érkezett, így az elején még nem sokat játszott, Matija Misic viszont nem tudott pihenni a nyáron, mert még kötelezettsége volt az előző klubjánál, ezért kellett olykor pihentetni.

A bajnokság elején sokgólos meccseket játszott a Várda, aztán jött a Szolnok elleni hazai vereség (2–3), ami után kicserélte a két, kötelezően szerepeltetendő fiatal futballista személyét a szakvezetés, és onnantól kezdve a kapus Zöldesi Illés valamint a jobboldali középpályás Bohdan Melnik került ezekbe a pozíciókba. Jött egy olyan időszak, amikor nyolc meccsen csak egy gólt kapott, és ezidő alatt hat győzelmet aratott a csapat. A stílusváltás a személycseréknek volt köszönhető?

– Az elején sokan úgy voltak vele, hogy a kicserélődött, látszólag meggyengült Kisvárdát nem igazán vették komolyan – válaszolta a vezetőedző. – Aztán ahogy jöttek a eredmények, nőtt a respektünk, és ellenünk a vereségen kívül minden eredmény jónak számított. Így masszívabban védekeztek, és nehezen lehetett feltörni az ellenfeleket. Valamint a személycserékkel az volt a célunk, hogy hátul stabilabbak legyünk, hiszen a Szolnok elleni meccsel bezárólag három mérkőzésen hét gólt is kaptunk. Az sok volt, hiszen tizenegy foduló után tizenhárom kapott gólnál jártunk, valamin tehát változtatni kellett.

Az ezt követő szakasz produkálta a legemlékezetesebb meccseket, amelynek élére a Ferencváros ellen a Magyar Kupában valamint az MTK elleni csúcsrangadón aratott győzelem kívánkozik.

– A két meccset különválasztanám, hiszen a Fradi ellen ideális körülmények között, az ország egyik legjobb csapata ellen, jól futballozva arattunk bravúrgyőzelmet – így Kondás Elemér. – Az MTK elleni bajnokin az volt a tét, hogy tartsuk a lépést a listavezetővel, emiatt zártabban kellett futballoznunk, és bármi áron, bármilyen játékkal nyerni akartunk, és tudtunk is. A Ferencváros ellen azért jóval felszabadultabban, teher nélkül futballozhattunk.
A tréner is említette, hogy a bajnokság előtt az volt a vélekedés: a Kisvárda meggyengült. Mégis, mi volt a titka ennek a jóval várakozás feletti szereplésnek?

– Semmilyen titok nem volt, ha csak nem az, hogy azokban a játékosokban, akik korábban kevesebb lehetőséget kaptak, buzgott a bizonyítási vágy – felelte a vezetőedző. – Kialakult egy nagyon jó közösség, amelynek minden tagja becsülettel dolgozott. Mindenki éhes a sikerre – ezekben rejlett a jó szereplésünk záloga.

Kemény felkészülés előtt

Előnyük ismeretében nagyon sokan már odaadták a feljutást az MTK-nak és a Kisvárdának. Mennyire figyelmeztető jel, hogy önmagához mérten az utolsó három meccs nem sikerült túl jól a Várdának, és csak egyet sikerült közülük megnyerni?

– Abból a háromból azért kettőt idegenben játszottunk, de ha mindegyiket megnyertük volna, akkor sem mondanék mást, minthogy van még tizenhét forduló, és ha hátradőlnénk, akkor a folytatásban lemaradnánk mindenről. Bármennyire is nagy az előnyünk, komolyan kell vennünk a felkészülést, mert a tavasz még nehezebb lesz a számunkra – vetítette előre a szakvezető.



Sporthírek