Kiss Lajos-díj az Anjou-kor vizsgálatáért

Kiss Lajos-díj az Anjou-kor vizsgálatáért
Kiss Lajos-díj az Anjou-kor vizsgálatáért - © Fotó: Debreceni Egyetem
Debrecen – Slíz Mariann nyelvész, az ELTE oktatója kapta meg 2014. június 3-án a Debreceni Egyetem által gondozott Kiss Lajos-díjat.

A Kiss Lajos nyelvészprofesszor emléke előtt tisztelgő elismerés annak a 40 év alatti hazai vagy külföldi kutatónak ítélhető oda, aki a magyar történeti névkutatás területén jelentős eredményeket ért el.

A Debreceni Egyetem által gondozott Kiss Lajos-díj odaítélésre két- vagy háromévente kerülhet sor, története során ötödik alkalommal ismernek el vele fiatal kutatót.

„A kuratórium — mérlegelve a történeti névkutatásban az utóbbi években továbbra is örvendetesen megmutatkozó magas szintű teljesítményeket — egyhangú véleménnyel úgy döntött, hogy a Kiss Lajos-díjat 2014-ben Slíz Mariannak, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszéke tanársegédének ítéli oda.” – jelentette be Hoffmann István, a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetének igazgatója, a díjat odaítélő bizottság elnöke

Slíz Mariann 1979-ben született Mezőtúron, középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett magyar–történelem–általános és alkalmazott nyelvészet szakos diplomát. Ezt követően az egyetem Nyelvtudományi Doktori Iskolájában a magyar nyelvészeti program hallgatója lett. 2010-ben summa cum laude minősítéssel védte meg a „Névadás és történelem: az Anjou-kor I. felének személynevei” című doktori értekezését.

Slíz Mariann | Fotó: Debreceni Egyetem Slíz Mariann | Fotó: Debreceni Egyetem ©

Slíz Mariann kutatásainak középpontjában egy olyan korszak személyneveinek a vizsgálata áll, amely korábban kevésbé kapott kiemelt figyelmet: az Anjou-koré. A kutató négy évtized történeti személynévanyagát állította egybe szótári formában, és adta közre „Anjou-kori személynévtár (1301–1342)” címen. A magyar személynév-történetben ez a korszak a névrendszert érintő változások lényeges jegyeit mutatja, s ennek megfelelően a források a korabeli személynévviselésről meglehetősen színes képet nyújtanak. Slíz Mariann e kérdéskör különböző problémáit tucatnyi tanulmányban és önálló monográfiában tárgyalta, vizsgálva a személynévadás kulturális hatóerőit a kor művelődéstörténetének összefüggésében. A helynévkutatás terén leginkább szerkesztői tevékenysége említendő meg, szerepet vállalt az erdélyi helynévgyűjtés kiadási munkálataiban.

– Debreceni Egyetem –








hirdetés