Kis lépés az embernek…

Akt.:
Kis lépés az embernek…
© Fotó: Universal Pictures
Debrecen – Eddig egy nagyjátékfilmet sem forgattak az Egyesült Államok és az emberiség történetének egyik legnagyobb mérföldkövéről, a Holdra szállásról, és ez korántsem biztos, hogy véletlen.

Pedig a sztoriban első ránézésre ott van minden, amiért a hollywoodi producerek még egymás tíz ujját is megnyalják: egy kiemelkedő, viszontagságos körülmények között megvalósult történelmi tett, és a tett mögött álló ember maga, akire egy egész világ figyelt. Egy jó karakterdrámához azonban kell egy jól felépített főszereplő, viszont a Ryan Gosling által életre keltett Neil Armstrong figurája nem mindig ugorja meg a lécet.

Már a címből is egyértelmű, hogy Az első ember súlypontja Armstrongon és az ő személyes drámáján van, a sorsdöntő kilövés előtti eseményeket végig az ő szemén keresztül figyeljük. Ez a hangsúlyeltolódás nem mindig tesz jót a filmnek. Damien Chazelle rendező (Whiplash, Kaliforniai álom) és Josh Singer író (Spotlight: Egy nyomozás részletei, A Pentagon titkai) az űrrepüléssel kapcsolatos, amúgy rettentően feszült szekvenciákat itt-ott megszakítva, egészen ritmustalanul, néhol giccsbe és hatásvadászatba hajlóan teszi a néző elé Armstrong tragédiáit és önemésztését. Az Armstrong-családhoz köthető jelenetek, amik ezt az egészet megalapozni hivatottak, sablonosak, kiszámíthatóak, és mivel a motívumokat, amiket használnak, ezerszer láttuk már máshol is, nem ássák magukat igazán mélyre a nézőben. Pedig Gosling tényleg mindent megtesz, hogy hozza a karaktert: az asztronauta zárt személyisége, belső vívódása végig ott van minden mozdulatában, de Holdra szállás előkészületei és az azzal járó kihívások, apró sikerek és buktatók egész egyszerűen sokkal érdekesebbek önmagukban, mint Armstrong perspektívájából nézve.

A nagyzenekari (vagy legalábbis arra emlékeztető) művekre sikló űrhajók látványát 2018-ban talán már nem kéne erőltetni, de az űrrepülések ábrázolása amúgy parádésan sikerült. A kamera csak nagy ritkán kerül ki a fülkéből (ami a kezdetek kezdetén leginkább egy összetákolt sufnira hasonlított), így a feszültség szinte belelapítja a nézőt a székébe. Nagytotálok csupán elvétve vannak, mi is belülről láthatjuk például, ahogy az Apollo 11-küldetés legénysége a bemocskolódott ablakon keresztül először néz le a Hold felszínére. Mindenki tudja, hogy ér véget a bő kétórás sztori, de az ilyen megoldásoknak köszönhetően a film tanítani valóan érezteti, hogy az összes próbarepülés és centrifuga-teszt igazi téttel bír, és a legrosszabb bármikor megtörténhet.

Gosling Oscar-jelölése gyakorlatilag garantált, meg arra is jó esély van, hogy a maga a film is ott legyen a gála legjobbjai között, de úgy érezni, hogy az arányok drasztikusabb eltolásával Az első emberből igazi időtálló klasszikus is születhetett volna.

Értékelés: 3/5

– Raffer Attila –


mozimusor_
Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza - Hűvös idő, elmúlás, letargia: sokunkat megvisel a hideg évszakok komorsága, így ilyentájt minden lehetőséget megragadunk, hogy egy kis jókedvet és melegséget csempésszünk a mindennapokba. Eljött hát az idő, hogy újra fellapozzuk a moziműsort! Fűtött terem, klassz fil...