Kincseink a Dunától keletre

Kincseink a Dunától keletre
Az oktatási és kulturális miniszter a műemlékvédelmi világnapon a Régészeti Örökségéért Schönvisner István–Emlékérmet adományozta Bacskai István rádió és tv-műszerésznek, a kulturális örökségvédelem elkötelezett hívének, hajdúnánási lakóhelye és környéke régészeti lelőhelyeinek bejelentése, valamint műszeres felderítése terén végzett jelentős és példamutató munkájáért – írja tudósítónk, Fekete Andrea.

A Hajdú-Bihar és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Múzeumi Igazgatóságok, valamint a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat felkérésére évek óta jelenti és szolgáltatja be a két megye területén előkerült régészeti leleteket, részt vesz a lelőhelyek kiterjedésének és elhelyezkedésének pontosításában.

Terepi munkája több, tudományos szempontból jelentős leletegyüttes előkerülését eredményezte. Rendszeresen segíti a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal munkáját is, a Hajdúnánás határában korábban csak a helyiek által ismert leletek és lelőhelyek az ő közreműködésére kerültek a KÖH nyilvántartásába.

A felső talajrétegek nagy szaktudással és tapasztalattal végzett műszeres vizsgálatával nagyban hozzájárult a humuszolással általában megsemmisülő leletek felderítéséhez, megmentéséhez. ( Forrás: Kulturális Örökségvédelmi Hivatal)

Világéletében érdekelte a történelem, gyermekkorától kezdve érdeklődött a régészet és a régi korok emlékei iránt. Pályája, munkája azonban nem ezt hozta számára. A nánási emberek rádió és tv műszerészként ismerhetik Bacskai Istvánt.

Egy kirándulás során,  2002-ben a városa határában, bányászat következtében megbolygatott homokdomb oldalában  emberi csontokra figyeltek fel a fiával.

Értesítették a Déri Múzeum közelben dolgozó régészeit, akik megállapították, hogy Honfoglaláskori temetőre bukkantak. Évekig tartó feltárás vette a kezdetét. A lelet miatt át kellett írni a város történelmét. Az  autópálya  Hajdúnánás határát érintő szakaszának építésekor bekapcsolódhatott az ott folyó régészeti munkákba, eleinte csak kétkezi munkásként. Későbbiekben fémkereső detektorral segítette a régészek  munkáját .  

Mivel ez a tevékenység szigorúan engedélyhez kötött, így csak és kizárólag régészek irányításával és felügyeletével végezheti ezt  a leletfelderítő munkát.  A Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat megbízásából a Dunától keletre eső területeken, a földmunkával járó beruházások előtt az eltávolításra kerülő humusz felső rétegét vizsgálja át, és előrejelzi az esetlegesen előforduló fémleleteket.

Sok jelentős dolog feltárásában sikerült már  résztvennie, közülük talán a legérdekesebb a  nemrégiben Szank falu határában feltárt  tatárjárás – kori ház,  ahol egy 4×4 méteres házikóban  15 nőt és gyereket gyújtottak fel a tatárok.

A betelepülő kunok még kegyeletsértő módon feldúlták a leégett házat és el is vitték azt , ami számukra értékes volt, mindezek ellenére  sikerült még  jelentős dolgokat találni: pl. egy arany pártát, amely 34 aranyflitterből és hegyi kristályokból állt, ezüstérméket, ezüstékszereket, a mindennapi élet vastárgyait, pénzváltó mérleget, gyűrűket.

Terepi-technikus a besorolása, aki elmondása szerint nem régész, de szívesen beszélget a régészekkel szakmai dolgokról, amelyhez  a közel 600 kötetes régészeti témájú házikönyvtárából igyekszik tudást meríteni.

2006-ban a kultúrális örökségeink védelméért a Kulturális Örökségvédelmi Hivataltól kapott kitüntetést, majd az idén a műemlékvédelmi világnapon kapta meg azt az emlékérmet, melyet személyesen vett át a Műszaki Egyetem dísztermében Hiller István akkori Kulturális Minisztertől.

Ez a díj a nem szakmabeliek legnagyobb kitüntetése, s az kaphatja meg, aki a legtöbbet teszi a régészeti örökségünk megmentéséért . Külön öröm volt számára, hogy azzal az emberrel együtt vehette át ezt a kitüntetést- nevezetesen a hajdúdorogi  Bocz Péterrel, aki  ezen a pályán elindította,s akit azóta kollegájának és jó barátjának is  tudhat.

Móra Ferenc kedves, s szerény  szavai a hitvallása:. Értsék meg, emberek, én nem kincskereső vagyok. Azért kutatjuk  az ősöket, hogy megtudjuk, kik voltak, hogyan éltek, mit dolgoztak, s hogy ebből tanuljanak a népek, mikor a múzeumban nézelődnek.”

A régészet iránt érdeklődők a Hajdúnánási Helytörténeti Gyűjtemény épületében a „Múltunk a kutak tükrében” című régészeti vándorkiállítást tekinthetik meg június 30-ig. A kiállítás a debreceni Kölcsey Központ helyén végzett régészeti feltárás leleteit mutatja be, ahol a látogatók a különböző kútszerkezetek által állított  időösvény mentén ismerhetik meg a leletanyagokat, melyek a mindennapi életet mutatják be a rézkortól egészen az újkori Debrecennel bezárólag.








hirdetés