szakértői szemmel

2019.10.05. 11:30

Jár, ami jár: fontos kérdések, hasznos válaszok a szabadságolásról

A munkáltató felelőssége, hogy a munkavállaló megkapja az őt megillető szabadságot.

Fotó: illusztráció, Shutterstock

Véget ért a nyári szabadságolás szezonja, azonban ez nem azt jelenti, hogy a munkavállalók kifogytak a jól megérdemelt „pihenőnapokból”. Sokan nem az év legmelegebb hónapjaiban szeretnek relaxálni, inkább utaznak el családjukkal ősszel, illetve télen kipihenni az év fáradalmait. Éppen ezért kerestük fel dr. Nemes Imre ügyvédet, hogy bővebb felvilágosítást nyújtson a Naplónak a szabadságolások terén. A szakértő többek között felhívta a figyelmet a szabadság alapvető előírásaira, valamint a próbaidő alatti szabadságolásra is kitért. – Tévhit, hogy próbaidő alatt egyáltalán nem lehet se szabadságra, se betegszabadságra menni. Rendes szabadság tekintetében annyi megkötés van, hogy a munkáltató a munkaviszony első három hónapjában (ami lehet a próbaidő időtartama, de az is lehet, hogy már letelt a próbaidő) nem köteles évente A munka törvénykönyvében rögzített hét munkanap szabadságot legfeljebb két részletben, a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kiadni. A próbaidő alatti szabadság kivétele nem feltétlenül csak jogi kérdés.

„Egy új munkahelyen nem szerencsés a munkavállalónak rögtön azzal kezdenie, hogy két hétre elmegy nyaralni, ugyanakkor, ha már egy régóta tervezett és befizetett utazásról van szó, melyet a munkavállaló a szerződéskötéskor jelzett, akkor a munkáltatónak ezt célszerű elfogadnia”

– mutatott rá dr. Nemes Imre.

Köteles kiadni

Köztudott, hogy minden munkavállalót megilleti a szabadság, melynek tartama naptári évenként alap- és pótszabadságból tevődik össze. Dr. Nemes Imre elmondta, az alapszabadság mértékét A munka törvénykönyve minden munkavállaló tekintetében azonos mértékben, húsz napban határozza meg, továbbá a pótszabadság mértéke a munkavállaló személyes körülményeitől függ. – Ezektől a szabályoktól a munkaszerződés csak a munkavállaló előnyére térhet el, tehát a munkáltató ennél több szabadságot adhat, kevesebbet azonban nem. Érdemes tudni, hogy a szabadság nem csak annak a munkavállalónak jár, aki teljes munkaidőben dolgozik. Részmunkaidős munkavállalónak ugyanúgy jár szabadság. Ha a munkavállaló munkaviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg – az apaság esetén járó pótszabadság kivételével – a szabadság arányos része jár – hangsúlyozta.

A szakember szerint fontos megjegyezni, hogy a mindennapi szóhasználattal ellentétben a szabadságot nem a munkavállaló „veszi ki”, hanem azt a munkáltató jogosult és köteles kiadni. Tehát úgy is fogalmazhatunk, hogy a munkáltató felelőssége, hogy a munkavállaló megkapja az őt megillető szabadságot. – A munkáltató erre vonatkozó jogosultsága nem korlátlan, hiszen a munkavállalót előzetesen meg kell hallgatnia. Ugyancsak a munkáltató szabadság kiadására vonatkozó jogának korlátozását jelenti, hogy a szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölnie kell. A munkáltató évente hét munkanap szabadságot – a munkaviszony első három hónapját kivéve – legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt szintén be kell jelentenie.

„A szabadságot úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra (nem munkanapra) mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésreállási kötelezettsége alól, de ettől a felek megállapodása eltérhet”

– fűzte hozzá.

Nem köteles felvenni a telefont

Bizonyára több munkavállaló találkozott már azzal, hogy a munkáltatója kénytelen volt megszakítania az alkalmazott szabadságát valamilyen nem várt ok miatt. Azonban a munkavállalónak kiadott és már megkezdett szabadságot a munkáltató csak abban esetben szakíthatja meg, amennyiben azt kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a munkáltató működését közvetlenül és súlyosan érintő ok indokolja. – Különösen fontos viszont kiemelni, hogy a szabadság megszakítása nem járhat azzal, hogy a munkavállaló az őt megillető szabadságtól elesik, azt a munkáltatónak ki kell a későbbiekben adnia. A munka törvénykönyvének szabályai szerint a szabadsága alatt a munkavállaló rendelkezésre állásra nem köteles, tehát a munkáltatótól érkező üzenetet nem köteles elolvasni, hívását nem köteles fogadni. Így, hiába van joga a munkáltatónak a szabadság megszakításához, a munkavállaló később nem vonható felelősségre azért, amiért szabadsága idején nem volt hajlandó kapcsolatba lépni munkáltatójával, és ezért a szabadság megszakítása meghiúsult – mondta.

Szabadság jövőre

A szakértőtől továbbá megtudhattuk, hogy a munkáltató kivételesen és a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén jogosult arra, hogy a szabadságot az esedékességet követő évben adja ki. – Ezen esetek közé sorolható többek között, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató a szabadságot az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki. Átvihető a szabadság, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az esedékesség évében kiadni (például a munkavállaló tartósan távol van), amely esetben az ok megszűnésétől (tehát a munkavállaló visszatérésétől) számított hatvan napon belül kell a szabadságot kiadni. Továbbá, a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdeke vagy a működését közvetlenül súlyosan érintő ok esetén a kollektív szerződés rendelkezhet úgy, hogy a szabadság egynegyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adja ki, és így tovább – tette hozzá.

Hasznos lehet a tervezés

Kiemelten fontos, hogy a felek a munkaszerződésükben kellő pontossággal és precizitással rendezzék a szabadságra vonatkozó egyes kérdéseket, elsősorban azokban az esetekben, mikor a jogszabályokban rögzített rendelkezésektől eltérnének.

– Több szempontból is fontos szem előtt tartani a munkáltatóval szemben fennálló együttműködési kötelezettséget. Ennek egyik fontos eleme lehet, ha már év elején úgynevezett szabadságolási tervet készítenek a munkavállalók, megszervezve az éves szabadságot, és ettől csak kivételes esetben térnek el. Ennek számos előnye lehet mindkét oldalon. Egyrészt a munkáltató pontosan tudja az egész évre vonatkozóan, hogy mikor, mekkora kapacitásra számíthat, azaz a tervezett és az esetleges nem tervezett munkákat megfelelően tudja ütemezni, átütemezni. Másrészt a munkavállaló pontosan tudja, mikor lesz szabadságon, nem kell azon aggódnia, hogy elengedik-e vagy sem. Továbbá össze lehet hangolni a munkatársak szabadságait, könnyebb megoldani a helyettesítést, illetve az nem terheli meg túlságosan a többi kollégát, és végül nem marad kiadatlan szabadság – mondta Nemes Imre.

Nagy Emese

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában